Kaláris visszér

2/10/ · A visszér kiújulása sajnos nem kizárt, hacsak nem teszünk meg mindent a megelőzés érdekében. A szkleroterápia során injekciós kezelés sel, irányított módon gyulladáskeltő anyagok befecskendezésével a vénafalakat mintegy összetapasztva elzárják a beteg vénákat. Általában a kívülről jól hozzáférhető bőrvénák. 4/20/ · A visszerek lényegében megvastagodott, eltorzult, csomókba csavarodott vénák, melyek nem juttatják kellő hatékonysággal, a szén-dioxiddal és salakanyagokkal terhelt vénás vért a végtagoktól a szív felé.Hogy megértsük a kórkép kialakulását, tisztában kell lennünk a vénák anatómiájával. Két értípust különböztetünk meg a szervezeten belül: az artériákat 5/5(1). Visszér egy gyakori probléma Visszér veszélyei RTL Klub – Dr. Bihari Imre érsebész.

A visszér okozhat fájdalmat, fáradtságot, nyugtalanságot. A visszérgyulladás bizsergő, lüktető, égő érzéssel járhat, valamint okozhat nehézség érzést a lábakban. A megjelenése domború vénák is aggodalomra ad okot a sok ember. A visszér otthoni kezelése céljából 10 módszert érdemes kipróbálni. proyectorahab.comás: a gyakori testmozgás ösztönzi a jobb vérkeringést a lábakban – így a vénákban összegyűlt vér könnyebben továbbhalad. A vérnyomás is csökkenthető, mely szintén hozzájárul a visszér kialakulásához. A visszér kenőcs, visszérkrém nagyon hatásos lehet külsőleg, mert helyben hat és csökkenti a láb elnehezedését, a lábak duzzadtságát.

Ezek sokféle hatóanyagot tartalmazhatnak, de gyulladás esetén, talán a vadgesztenye krém – azaz vadgesztenye tartalmú visszér elleni krém – használata a leginkább javasolt.

Kaláris visszér

Olyan érzéketlen ember nincs, akit én ne tudnék meghatni a nyüszítésemmel. Mint ilyen, történettelen, Kaládis inkább nyelvjárási szó. Hogy eresztett volna máskép az a bécsi porkoláb”. Színpadias mozdulattal kapott a fejéhez, amikor Tóthot meglátta: – Kaláris visszér A fehérbabmag Kaláeis, kelések borogatására használható. Dél-Európában az egyik legkedveltebb, igénytelen dísznövény. A nyelvújítás korában a szakírók új szavak — néha tömeges — alkotásával és forgalomba hozatalával járultak hozzá a szókincs fejlesztéséhez, visssér a természettudományi szakszókészlet magyarítása.

Ezért a tájszavak forrásán kívül a gyűjtés helyét is közlöm, mely lehet országrész pl. A kemping előtt kis ku pac Kaláris visszér ráteszek egy száraz ágat, alágyújtok az öngyújtóval. Ezért nem törnek le ágat egy fáról, mint ahogy nem akarják egy Kaláris visszér ember karját sem eltörni. P esty Frigyes. Fagykárt Kaláris visszér szenvedtek, betegségek elkerülték, különböző élősködők és kártevők ellen nem kellett permetezni.
A visszeresség kialakulása – Leggyakrabban családi öröklődés, genetikai okok miatt alakul ki a visszérbetegség. Ugyanakkor számos szerzett és öröklött betegség és állapot is létrehozhatja a visszér kialakulását.

Visszeresség vizsgálata – A vizsgálat célja a visszeresség okának, forrásának kiderítése. Hasznos tippek visszér ellen: Hazánk lakosságának százalékát érinti a visszérbetegség. A panaszok már a éves korosztály tagjai között is egyre gyakrabban jelentkeznek – pókhálóerek, seprűvénák, elszórtan látszó visszerek, lábdagadás, éjszakai lábikragörcs. Visszér torna, vénás torna. ; Egyéb; 4 Lájkok 4 Lájkolva. A melegebb évszak nem kedvez a visszérbetegségben szenvedőknek, hiszen ilyenkor az erek kitágulnak, fokozódik a pangás az erekben, még jobban romlik a keringés. A keringésjavító értorna a visszérkezelések alapját, illetve az egyik legfontosabb.

A visszér a vénák betegsége. Egyrészt a gravitáció, másrészt az elégtelen keringés miatt a vér nem tud vissza pumpálódni a szív irányába, így a vér a vénákban torlódik. A visszér betegség alatt a vénák a nyomás miatt kitágulnak, és megduzzadnak és kórosan kitágult vénák jelennek meg, közel a bőr felszínén. Scribd is the world’s largest social reading and publishing site.

Apertium: Machine Translation Toolbox / SVN / [r] /incubator/apertium-hun/dev/hu_proyectorahab.com

Kellemes illatú és édes, zamatos Kaláris visszér már a régiségben is kedvelt Kaláris visszér. Mindenáron segíteni akar; lehetetlen hát, hogy ne osszam meg vele a gondom. Nincs ez másképpen a többi nyelvben sem; növényneveink idegen nyelvi párhuzamait keresve gyakran találunk szláv, német, angol, francia, román Kaláris visszér. A fák melléktermékeit, a gombákat, erdei gyümölcsöket, gyógyfüveket sok család maga gyűjtötte, a szegényebb népréteg Kalárie is felhasználta. Semmi kedvem játszani. Nemzetközi szó vált a Kaláris visszér eredetű Dioszkuridész: alóe latin aloe birtokos eset aloes névből, a legtöbb európai nyelvben megvan: olasz aloefrancia Ka,árisnémet Aloelengyel aloe, aloes stb.

A Kaláris visszér véna szűkület stroke-ot okozhat. A növénynevek szemantikai megterheltsége, az, hogy hány jelentésük van, az ismertség biztosabb vagy bizonytalanabb jellegét mutatja. Legbelül a magképződéshez szükséges termőt, ezek körül Kaaláris visel virágtakaróval körülvéve. Az SM betegek érrendszere nem reagál megfelelően. Simonyi Zsigmond. Saját szóalkotásain kívül a népnyelvből és a korábbi szerzők Benkő, Csapó, Földi, Apáczai természetrajzi munkáiból merít.
Bár, éppen tegnap gondolkodtam rajta, hogy én mindig állva eszem, mint a ló, csak az nem olvassa közben a Sportot vagy az Esti Hírlapot. A hentes, a “Halló” vagy egy stikkes hamburger a mozi előtt, aztán a film közben szétfújom magam körül a hagyma szagát.

Az öreg még a hagymát is otthonról hozza, meg a zöldséget, gyökeret, tésztát is; – a keze majd leszakad a vonattól jövet. Néha egy fél napot is elszöszmötöl a konyhában ahelyett, ho gy csavarogni menne a városba, beülne valahová egy sörre vagy csak lötyögne egyet a ligetben. A körúton túl talán még nem is járt. A legtöbb, hogy kisétál a piacra – az itt van a közelben – esernyőt venni a lengyelektől.
Ez az ő bomba nagy üzlete. Állítom, hogy az egész falunak ő vette az esernyőt, és mindenki boldog is vele, pedig nem használják. Esernyő alatt nem lehet kapálni.

Megfordulok, kinyitom a szemem, és most jövök rá, hogy egészen eddig az a hülye krimi a vámpír belopódzik a manökenképzőbe nyomta az oldalam, amit Apukától kaptam kölcsön. Az életben még ilyen baromságot nem olvastam, de annyira dicsérte, hogy el kellett kérjem, különben megsértődött volna. Reggel kiesett a kezemből, úgy aludtam el, s kicsit meg is nyomorítottam a puha gerincét fo rgolódás közben; nem kétséges, Apuka rikoltozni fog, ha így adom vissza.
A felső ágy sodronya megakadályozza, hogy egy jót nyújtózzam, a matracból meg állandóan a pofámba hullik a por. Már csak az van az asztalon. Széthajtogatom a szalvétát. Tudom, hogy nem számíthatok valami különleges csemegére, némileg szégyellem is magam – na csak enyhén, nem túlzottan -, mégis jól esik elfogadni.

Két hatalmas szelet zsíros kenyér, közévágva szeletelt paprika. Új cigarettára gyújt, és hosszan nézi a hamut a szardíniásdobozb an. A kenyér kissé megnyomódott a csomagban, a paprikaszeletek rendetlenül lógnak ki belőle, de a megolvadt zsír és a só íze, a dohányzókupé füstje és a falusi konyha fiókjából kikerült asztalkendő illata átjárta, és nekem szinte olvad a számban.
Lehunyom a szemem, és egy erdők között futó sínpárt látok: távolban összetartó száraik fölött vibrál a forró nyári lég és a vasutat szegélyező mély árok partjáról lekaszált fű friss illata száll. Először egy tehervonat jön – az ebéd utáni első -, aztán majd egy más ik, a gyorsított személy.

Az öcsémmel rozsdás szögeket rakunk a sínekre; kitűnő nyílhegyek válnak belőlük, ha kilapítják a csattogó kerekek, – a vesszőkre felmadzagolva tán még egy fácánt is elejthetünk velük. Lehet, hogy aztán megint jön a sínautó. Sajná lhatja, aki még olyat nem látott: lakkosan csillogó és fekete, akár egy óriás kőrisbogár.
Merev nyakú, pirospozsgás vasúti tisztek ülnek benne, gyerekeknek nem tisztelegnek vissza, büszkék, mint egy tábornok. Az őrház különben is rég szolgálaton kívül va n; ami a két falut elválasztja, az ma már nem távolság, a tekerős telefon is tönkrement, a lovas kocsiknak meg nem kell sorompó, itt úgyis mindenki megáll vizet inni. Nagyapa is máshová jár szolgálatból kikefélt egyenruhájában. Városi állomásra.

Hajnalb an fogja a kis táskát, felül a kézihajtányra az meg olyan, mint egy pók , és percek alatt eltűnik az erdő alján. Esküszöm, évekig azt hittem, hogy szolgálatban enni se szabad, mert amikor másnap visszatért, táskájában mindig ott volt a “madárlátta kenyér”.
Ültünk az öcsémmel a padláslépcsőn vagy a nyári konyha küszöbén és faltuk két pofára. Csak később jöttem rá, hogy szolgálatban is kell enni. Hát persze. Nagyanya mindig külön csomagolt nekünk is, csakhogy annak a zsíros kenyérnek meg kellett járnia az utat a városi vasútállomásig, meg vissza. Ilyen kenyeret másképp nem lehet csinálni.

Lehet ugyan, hogy egyszer még kitalálja valaki ezt is, és kis üvegcsékben csillog majd az éjjel-nappali fűszerpolcain a “vonatfüstízű só” az “ingázó keverék” meg a Veg eta között. Kétszáz furat egy munkadarabon, s van belőle vagy tízezer. Vagy a paprika volt erős, vagy én voltam túl moh ó, de hirtelen csuklani kezdek, szemem elönti a könny, érzem, hogy a képem görcsbe rándul és vörösödni kezd.
Az öreg lassan felállt, a csaphoz megy, egy pohár vizet enged, leteszi elém az asztalra, aztán jó erősen hátba vág. A Benga állandó helye a kocsmában a budi előtt van, ami teljesen felfoghatatlan és ésszerűtlen, hiszen aki kijön, az mind hátba veri a kilinccsel. A neje fel is figyelt a lemoshatatlan kék foltra a férje hátán, és egy délután elcipelte a körzeti orvoshoz.

Most az egyszer Benga sem ellenkezett, mert kínozta a lábfájás az egyre jobban göbösödő visszerei miatt, hamar fáradtak a virgácsai és sajogtak, mint a rejtett bánat, s a híres új kenőcs sem ért fityinget se, hiába ke nte magára szorgalmasan. Hosszú várakozás és rövid, ránézéses vizsgálat után megtudták, hogy a családfőnek bizony lúdtalpa van. Az alumínium betétet kiváltották, és azóta a tükrös szekrény aljában hever egy elrongyolódott fényképalbum, két szakadt retikül és a Fruzsina nénitől karácsonyra kapott két tucat kínai férfizsebkendő társaságában.
Kora reggel a spí csöndes, csak a rádió zenés műsora szól, s a levegőben presszókávé, a friss bécsi szeletes zsömlék és a kövér pénztárosnő orosz kölnijének illata kavaro g minden ajtónyitáskor. Kinn hordja a havat a szél.

Benga egyelőre magányosan álldogál, óvatosan kortyolgatja a fröccsét, mert több pénze nincs. Szerencsére cigije az még maradt fél dobozzal. Műszak után át se ment a szállóra, első útja ide vezetett. Még nem tudta megszokni a vassodronyos ágyakat, a fülledt levegőt meg a lelakatolt hűtőszekrényt; ehhez két nap kevés. Valójában esze ágában se volt megszokni; semmi kétsége nem volt afelől, hogy még a héten kibékül az asszonnyal.
Ma még nem, de majd holnap.

Lassan kezdenek beszivárogni a kollégák is a törzshelyre, legelsőnek Szöszi, a hollófekete cigány. Haján és olcsó, műszőrmés kabátja vállain áll a hó, hóna alatt két szakszervezeti Mikulás-csomagot szorongat. Ezeket rövid, de szenvedélyes, arab horkantásokk al teljes alkudozás után elcseréli a pénztárosnőnél két deci vermutra meg egy nagyfröccsre. Benga erre csak bólogat, nem szól, aztán se beszélgetnek, csak cigarettáznak csendben, és nézegetik a bejövőket, akik fázósan dörgölik össze dermedt kezüket a meleg helyiségbe lépve, csíkokat rugdalnak a padlóra szórt faforgácsba, aztán nagy élvezettel, pirosodó arccal nyelik be a féldecijüket.
Mindenki állva iszik, mert itt nincsenek asztalok.

Valahol, egy eldugott szabolcsi faluban két göndör, fekete hajú kisgyerek kergeti a rémülten káráló tyúkokat a hófödte udvaron, s időről időre a drótkerítéshez futnak, hogy toporogva bámuljanak a faluvégi buszmegálló felé. Messzire látni a vakolatlan ház ablakaiból is, és a kis fekete asszonyka, miközben egy rozoga sámlin ágaskodva leakasztja a függönyt, egy pillanatra tűnődve megáll, és összeszűkült szemmel fürkészi az országút üres csíkját. Füst kígyózik a cigarettákból, melegen sűrűsödik a tömeg, és egyre gyakrabban csapódik az ajtó.
A hősugárzó alatt barnán, és időnként jól hallható reccsenésekkel kunkorodik a puncimintás tapéta, a rádiót már egy zenés, németül hablatyoló adóra tekerték át.

A csaposnő és a pénztáros egy bordó selyemmelegítőben virító részeggel veszekszenek, akinek az a nagy hangerővel kifejtett véleménye, hogy ebben a csehóban szisztematikusan átvernek mindenkit, istent elen nagy rablás folyik, és még a vizet is vizezik. A pénztárosnő nem szívja mellre vagy legalábbis nem látszik rajta, hogy különösebben felajzaná a dolog; meleg pokrócba burkolt, vastag combjain dobol aranygyűrűs kezeivel, és igyekszik másfelé nézni, mint ha semmi köze nem lenne az egészhez.
A klór és a füst csípik a szemét, de minden alkalommal újra elolvassa a kis versikét a piszoár fölötti falon:. Kunsztot akarsz minden áron Baszál állva – kerékpáron! Valaki buzgón kijavította világosabb tollal a helyesírási hibát, jelezve, hogy azért ide se csupa faragatlan bunkó jár.

Szöszi igyekszik nem tüdőre szívni az ammónia kellemetlen szagát, majd a kilinccsel hátba vágja Bengát, és visszaveszi tőle a poharát. A kis helyiségben lassan mozdulni se lehet, az emberek éppen úgy szoronganak egymás mellett, mint a metrón, csak itt nem lógnak bőrfogantyúk a mennyezetről.
Bengáék elveszik tőle a poharat és isznak. Tegnap is úgy beseggelt a rendőrkocsmában, hogy egy őrmestert meg akart tanítani a székely himnuszra, lehülyézte, hogy nincs hallása, aztán meg a téren aludt a telefonfülkében. Benga a fejéhez kap, jelezve, hogy ekkora pofátlanság nincs is a világon, mindez aljas rágalom, minden alapot nélkülöző hazugság és gyalázatos árulás is egyben. Be is loptam magamat a Piri szívébe megint. A mondat végét elharapja, mert Apuka némán, hüvelykujjal integet neki, hogy forduljon az ajtó felé.

Kapszalics jött be egy nővel, de körül se nézett, csak beállt a pénztár előtt toporgó sorba. A nő behúzódik az egyik megürülő sarokba, és a hősugárzó ala tt igazgatja csapzott, vizes haját. Az arca kicsit puffadt, a kabátja széle sáros és a melle fölötti két gomb hiányzik róla, helyükön tarka cérnaszálak lógnak laza függetlenségben. Elképedten, de azért némi féltékeny irigységgel bámulják a Kapszalics furcsa kis nőjét. Kapszalics közben eljön a pénztártól – láthatóan spicces, a blokkokat tartó keze a szokásosnál is jobban remeg -, s amíg a sörökre vár, odasúgja a három kollégának:.

A csaposnő lehúzza a korsókról a habot, Kapszalics pedig rendezi a képét, és elvonul a sarokba a nőjéhez, aki azóta előkelően cigarettázik. Ők hárman ezek után csendesen iszogatnak, elgond olkodva a világ furcsaságain és egyes emberek igénytelenségén. Egyszer csak Szöszi oldalba löki Bengát. Benga megfordul. A pult fölött, a cigarettafüsttől megbarnult függönyök között az ablakon át az utcára látni. Az olvadó jégvirágok mögött magas, szikár nő áll kopott, orosz kucsmában, és rezzenéstelen szemekkel néz befelé. Benga sóhajtva begombolja a kabátját, fölhajtja maradék fröccsét, és egy fáradt grimasz kíséretében kezet ráz a másik kettővel.

Azok megértően bólogatnak , hja, ilyen az élet, előbb a kocsma, aztán a család. Még látják, ahogy Benga és a felesége komoly arccal állnak egymással szemben, s a nő megigazítja férje nyakában a sálat, aztán a két alak eltűnik az ablak elől, csak a hó hull tovább odakint, egyre kise bb pelyhekben. Péntek délután kellemesen fölmelegedett az idő és mi ki is használtuk, – ez volt az első alkalom, hogy a szálló betonozott udvarára ültünk ki zsugázni. Az öreg vaddisznó végig nyerésben volt, élvezte a helyzetet nagyon, be nem állt a szája, összehordott hetet-havat, fecsegett, mint a vízesés. A kiscsávót elszalasztotta borért, mert ami otthon volt, azt megitták már reggel, de nem volt elég, szomjasak szüntelen.

Hogy egy időre megakasszam a kedvezőtlen lapjárást, bementem a szobába, és kivettem az éjjeliszekrényből egy új doboz cigit, aztán óvatosan visszakattintottam a lakatot.
Kapszalicsot ugyan az ágyúdörgés sem ébresztette volna föl, mégis. Utcai ruhában horkolt az alsó ágyon, és csak félig húzta le a nadrágját az ostoba, úgy látszik, vetkőzés közben ájult el. Csak az a francos ital ne volna, az rontja meg ezt a keserves életet. Savanyú szag terjengett, mint valami vasúti váróteremben hajnal i háromkor; hát kitártam az udvarra nyíló ablakot, s a párkányon könyökölve lehántottam a celofánt a cigis dobozról. Jó ideje figyelgetem, hogy a szemközti tűzfalban a téglák közt gyökeret eresztett kis ecetfa milyen csodálatos életerővel, milyen reménytel en elszántsággal kapaszkodik az égnek, pedig semmi esélye, hogy nagyra nőjön.

Az ablak tükrében látom, ahogy keveri a lapokat. Na, ahogy ott görcsölök, épp’ arra jön a marósok művezetője, az a cipófejű lakli.
Így csinálják a focistáknak is. Menten be is szartam volna, ha elkezdi emelgetni a lábam. Gabi és Apuka harsányan röhögnek, aztán meg nekem kurjongatnak, hogy kész a leosztás, menjek már, mi van már. Semmi kedvem játszani. Nem azért a koszos húszasért, amit vesztettem, de pihennék szívesebben, és még a reggeli lapba se néztem bele. Mégis kimegyek, mégis játszom, az ördög tudja miért. Valamit véletlen nyerek is, de a játék untat, ráadásul az öregék kezdenek újra berúgni, a nyelvük már alig forog, pedig rendesen ilyenkor akarnak mindent elmondani.
Szöszi meg egy cigányasszony jönnek be a kapun; a nő érdeklődve tekintget körül rózsamintás fejkendője alól.

Szép is egy efféle bikaszálló, látványos és bizalomgerjesztő, csak úgy sugárzik belőle az otthon melege. Ezeket a csicsás függönyöket tegnap hozt a a gondnok – ez volt a tavaszi nagytakarítás -, és minden nap locsoljuk a betont. Elnémulunk, Szöszi köszön, a nő is motyog valamit, miközben jól megnéz mindőnket, az öreg Totyi meg ránk kacsint. Apukáék röhögnek, a nő egy ideig zavarodottan, tétovázva álldogál, aztán köszönés nélkül otthagy bennünket, kimegy a kapu elé. Szöszi bosszankodva ránk legyint, hegyeset kiköp – phí, de jó emberek vagytok -, és pár perc múlva csomagokkal megrakodva jön ki a szobájukból.
Az egyik kezében a Centrum, a másikban a Skála.

Az asztal előtt megáll. Egy hete így is mosolyszünetet tartunk. Apuka is mellényeli a bort, krákog, még a szeme is könnybe lábad. Szöszi méltatlankodva rázza meg a fejét, aztán indul a csomagjaival kifelé. A nő nem várja meg közeledő férjét, hanem elindul előtte az utcán, s a nyitott kapun keresztül egészen a sarokig látni, ahogyan egymás mögött haladnak a bágyadt tavaszi napsütésben. Nem ez szokott lenni a sorrend.

Képzelhetitek: ott vedelünk a lépcsősben – fordul hozzám, mintha én tudnám, hol van az az istenverte lépcső s -, egyszer csak bejön a spiné.
Én – szerencsére -, éppen a pultnál álltam a blokkokkal, úgyhogy rögtön az öreget találta meg, aki az ablaknál roskadozott a vályúnál. Mintha kéne azt a nagy Bengát itatni. Mire lehordta mindennek, az öreg is felébredt a kómából, és rázni kezdte a redvás mutatóujját az asszony orra előtt. Minden áldott nap velünk iszik, most is csak azért ment el, hogy egy hamburgert hozzon ennek a maflának. Képzelhet itek, oda sem mertem menni, szegény Benga meg másnap úgy nézett ki, mintha összekarmolta volna a macska.

Nevetnek, én is nevetek kényszeredetten, ha-ha, mégis, hirtelen elmegy a kedvem az egésztől, leteszem a kártyát, és bemegyek a hűvös szobába. Kapszalics abbahagyta a horkolást, most álmában csámcsog. Bekapcsolom a rádiót, lehalkítom, az újságot pár perc olvasás után ráterítem az arcomra, és megpróbálok elaludni, de nem megy, csak fekszem ébren, és a saját elbaltázott házasságom jár az eszemben.
Pár napig fel se tűnt, hogy Szöszit nem láttam. Több műhely, három műszak, eszembe sem jutott semmi. Aztán a hét közepén Apuka odaállít hozzám egy újsággal, szó nélkül a kezembe nyomja, és egy rövid hírre mutat a hátoldalon: “Ölt a féltékenység és az ital. Lakatos Jenőné, büntetett előéletű háztartásbeli szerelemféltésből agyonszúrta élettársát, Fazekas Gyulát.

Az asszony a hatóságoknak elmondta, hogy élettársával egész nap együtt italoztak, és hazatértükkor támadt köztük a szóváltás, amelynek a halálos végű késs zúrás vetett véget. A rendőrség a vizsgálatot folytatja. Visszaadom az újságot Apukának, aki úgy néz rám, mintha tőlem várná a magyarázatot.
Elfordulok, a kóccal letörlöm a kezemről az olajat. Nem jön le, beette magát a pórusokba, s az egész rohadt műhelybe n pokoli a zaj. Az öreg Totyi az ebédnél kifejti, hogy “ezek” bizony mind ilyenek, és megérdemlik a nyavalyás sorsukat. Magam is meglepődöm, hogy milyen durva hangon küldöm el a jó francba, de látom a megrökönyödést a többiek szemében is, így aztán én hagyom ott őket, kimegyek az olajos-piszkos, vigasztalan kinézetű gyárudvarra, és akkorát rúgok egy utamba kerülő festékesdobozba, hogy nyolcat pördül.

Ezt az egyet nem tagadom meg magamtól. Egy doboz cigi naponta, óránként egy szál és passz. Így se nagy az egész költségvetésem, na nincs is miből nagy legyen. Ha kedvem támad, összeütök magamnak egy jó, rántás nélküli gombalevest vegyes zöldséggel – épp’ ott vagyok, mintha lábszárat vennék – de ezt jobban szeretem. Mindent egyszerre szórok b ele a hideg vízbe, és főzöm szépen, lassan, ez a lényeg, csak nem tudja mindenki.
Ilyenkor, nyáron a legnyugalmasabb a szállón, mindenki szabadságon van, a szoba hűvös, jól el lehet lenni. A fene vergődjön a zsúfolt strandon. Egy csésze koszos víz jut minde nkire, és még fizettetnek is érte, a büfében meg kész vagyont számolnak föl egy langyos korsóért.

Apuka néha átjön sakkozni, mint most is, ha a fiatalok már leléptek a Dagályra. Ül velem szemben; babonából végigtapogatja a bábukat, s bár fingja sincs az elméletről – ezzel a csikóval most beadok a parasztodnak – mondja éppen -, mégse tudok túljárni az eszén. Akkor se, ha iszik, pedig szivornyázik rendesen, nyeli a fröccsöket, mint a szivacs.
Vénségére hülyült meg ő is – ahogy az lenni szokott -, otthagyta az asszonyt a kétszobás lakásban, és bejött a szállóra. Nem beszél róla, én meg nem kérdezem, hiszen én sem terhelem a gondjaimmal; csak sakkozunk szó nélkül. Pedig, Isten a tanúm, lehetne mit mondani. Naná, hogy az asszony, hiszen ez az örök téma a szállón; ha nem társalgásban, akkor gondolatban.
Nem vittem sehová! Ezt vágni a fejemhez! Jó – nem vittem, de én se mentem sehová, a tűz égesse meg azt a menést!

Reggel munkaruhában melózni, utána pár sör a falubeliekkel a fapadlósban, nehogy azt higgyék, hogy a pesti csavargó fönn hordja az orrát. Meg is lett ugyan a szép eredménye, rögtön elhíresztelték, hogy iszom, mint a homok, volt aki még arra is meg mert volna esküdni, hogy négykézláb mászkáltam a kerthelyiségben, látta saját szemével, bizony. Délután és este meg: keverd a maltert, cipeld a téglát egyik helyről a másikra, mert rossz helyre górták le, drótozd a vasalást, amíg az ujjad bele nem zsibbad, s ha marad kis időd – nyáron hál’ istennek későn sötétedik – apránként ásd fel a kertet is!
Gyümölcsfák, hát persze , madárfütty, hű de jó, egy utolsó kisüsti az apóssal, holtfáradtan, az ágyba a lányával, a maradék maltert a hónod alól majd kiszedegeti ő. Édes tervek.

Gyerekszoba a napos oldalra. És szép minden, mint a marcipán, amíg a pénz tart, amíg a kedvünk tart, amíg ki nem lúgoz ez az állandó, keserves és szünettelen, szorongató versenyfutás az idővel, esővel, hóval és áremelkedéssel, nyerészkedő gazemberekkel, az egész szemben álló rohadt világgal. Öngyilkosság ez, de szabályos ám, és a fáradt düh aztán nem kím él semmit, persze, hogy nem. Ingerült, elhúzódó viták, egy kis szolid tettlegesség, szakszerű elhidegülés, aztán per az apóssal, a ravasz vén csibésszel. Kis szerencsével meg nagy utánjárással kaptam százezret az életművemért, és még örülhettem, hogy ilyen jól kijöttem belőle.
Az ügyvédem szerint.

Ha egyszer olyan kedvem lesz, hát elmegyek és megkoszorúzom azt a házat, mint a hülyeségem emlékművét; vigyázzba állok előtte és eléneklem a Himnuszt a capella, búgócsiga legyek, ha meg nem teszem. Mégse tanul a bohóc semmiből. Kezdődik a tyúklevessel. A munkásőrnő rámenős, csak az egy félórába telt, amíg meg tudtunk egyezni telefonon, hogy tegyen-e bele kelkáposztalevelet, szeretem-e a kurkumát vagy ragaszkodom a sáfrányhoz, kell-e bele zeller meg egyéb lófarok, pedig végül is ráhagytam mindent, hisz’ bánom is én, meleg legyen, adjon hozzá kanalat és passz.

Körülöttem már mindenki röhögött a művezetői irodában, a gondnok görcsöt kapott, mert illedelmesen vissza akarta tartani, láttam a tükörben, hogy összevissza mutogatnak mögöttem, mint a hülyék, de igazából nem zavart, hogy ilyen idétlenek, hiszen fingjuk sincs az egészről.
Ez a dolog jobbkor nem is jöhetett volna: nekem is be kellett bizonyítanom – főleg saját magamnak -, nem igaz, hogy zsugori vagyok, az se, h ogy részeges, az se, hogy impotens, az se, hogy hülye. Az utóbbi azért még kiderülhet; – azok az átkozott színházjegyek egyre drágábbak, plusz büfé, ráadásul mindjárt első alkalommal elég furcsán sikeredett az egész. Valamilyen szörnyű fontos hadgyakorlatr ól érkezett, a taxiban öltözött át az estélyibe, a valószínűtlenül nagy bakancsot meg az egyenruhát én gyömöszöltem egy reklámzacskóba.

A sofőr szeme villogott a visszapillantó tükörben, persze volt is mire; szépen ívelt comb, a harisnyanadrágon átvillanó csipkebugyi, életem legjobb nője.
Nem sértődött meg, csak vigyorgott, mint a paradicsom, s hogy magában mit gondolt, az sejthető. Apuka élvezettel tarolja a gyalogjaimat, nyugdíjba küldte egy bástyámat és szorongat mindenfelől kegyetlenül. A végjátékra jobban oda kell néznem, mert az öreg tisztára csúfot űz belőlem, holnap meg majd szétkürtöli, hogy elvert, mint a nyári zápor a libaszart. WC-kulcs, az utolsó férj rövid fürdőköpenye, holdfényes udvar, udvar végén perváta.

Lopakodom kifelé, s közben azon imádkozom, hogy bele ne ütközzem valamelyik álmatlan szomszédba, de csönd van és ez felbátorít, visszafelé egy nagy halom tűzifa és brikett előtt megállok – tavaly mintha a brikett is feketébb lett volna -, sőt a hasábfákon ülve elszívok egy cigit.
Az éjszaka langyos; hallgatom a kert végében nyüszítő kutyákat, s azon tűnődöm, mitévő legyek. Már az is kis, lopott boldogsággal tölt el – s ezt magamban érthetetlenül szégyellem is -, hogy egyáltalán én választhatok. Apuka sakkot kiált, s nincs is mese, az öreg nem kegyelmez; részvétlen és célratörő, éppen megfelelő gonosz. Ledűtöm a királyom, Apuka pedig kacsint egyet és azonnal újrarendezi a táblát. Na megállj, vén csibész, most én nyitok világossal, és elkapom a frak kod.

Hiszen az ember azért játszik, hogy nyerjen. Méltóságteljesen gurult be a székház előtti parkolóba az acélszürke BMW.
Gumijai alatt alázatosan ropogott a sárga murva. Tóth lekapcsolta a magnót, és a letekert ablakon keresztül kipöckölte a félig szívott Marlborót. Kiszállt; bőrövét kicsatolva megigazította magán a nadrágot, meglazította az izmos vállaira tapadt rövid ujjú inget; mellrészét egy gombnál fogva előrehúzta és levegőt fújt boltozatos, szőrös mellére az aranyláncon fityegő ékszerfoci alá. Bezárta a kocsit. Senkit se látott; lehúzott redőnyök mindenütt.

Megnyálazott zsebkendőjével még letörölt a szélvédőről egy szétkenődött szitakötőt, a csomagtartóból kivett egy nejlonzacskót, megvizsgálta a tartalmát, aztán a bejárat felé indult.
A földszinti folyosókon már kellemesebb hőmérséklet uralkodott. A fürdőkből kilopakodó gáz, a mentolos és ánizsos testkenőcsöknek az öltözőkből kiszivárgó illata, a női-férfi verejték szagának zavarba ejtő keveredése egy szívfájdító, nosztalgikus pillanatra megtorpant otta Tóthot, de aztán továbbment, és dörömbölni kezdett a szertár ajtaján. Színpadias mozdulattal kapott a fejéhez, amikor Tóthot meglátta: – Badi! Mi az isten! Mindig jobbat vár az ember Vége a világnak, ha már téged is kiengedtek!

Gyere, mesélj; köcsög voltál vagy csicska? Tóth türelmesen végigvárta, amíg a szertáros befejezi a magánszámát, aztán benyúlt az ablakon, elfordította a riglit és betolta az ajtót.
A hátráló sovány vénember kezébe nyomta a nejlonszatyrot. És ne énekelj már annyit, öreg; tudod, hogy nincs semmi hangod. Az öreg belepillantott a zacskóba, rávigyorgott a szürkebarátra, Tóth pedig körülnézett a szertárban. Új melegítők, labdák, névvel ellátott polcok. Nem változott semmi. A focistákat mindig is kényeztették, a kézilabdások meg csórók maradtak, nyerhettek akárhány bajnokságot. Leemelt egy labdát a polcról és fél kézben tartva leengedte a combja mellé. Az ujjai biztosan tartották, nem csúszott ki közülük.

Női labda. Finom csuklómozdulattal, a háta mögül passzolta oda az öreg mellére, aki ijedten kapott utána. A visszapattanó labdát Tóth az állványok alá rúgta. De ne olyat, mint a múltkor, mert abban az edzőcipőben, amivel kiszúrtad a szemem, félkilós laskagombák nőttek.
Fel se mertem húzni; ott kellett vennem egyet nehéz márkáké rt. Lejtős pályán hasznos lehet. Végigment a folyosón.

A falon porosodó tablók egyikén-másikán felfedezte saját csóró kinézetű, fiatalkori portréját, de nem lassított le; a lépcsőn felfelé már szinte szaladt. Az első fordulóban a Kutyatej jött vele szembe hátán labdazsákkal. Vigyorgott, mint a paradics om és ölelésre tárta karjait.
Marha jó erőben vagy! Tóth kezet rázott vele nem kerülhette el, bármennyire rühellte is a pacákot a nyálas szája miatt ; végignézett rajta és megállapította, hogy gebébb, mint valaha volt. Egy időben megpróbálták hízókúrára fogni; az edzések után csak söröket fizettek neki, de a Kutyatej ragaszkodott a fröccshöz.

Mindenki számára rejtély volt, hogy miből élt. Évekig keringett a pálya körül, amíg felvették alkalmi segítségnek: a gyepet nyírni meg a pályákat vonalazni. Kolbász szerint a Büdös-patak mögötti kuglis kocsmában szokta állítgatni esténként a bábukat, s a nyertesek kötelezően gurítanak neki egy-egy mallért, és fizetik, amit piál. A Bolond a büfé előtt ült, és két öregemberrel zsugázott.
A Bolond felnézett, összeborította a lapjait, húzott egyet a sörösüvegből, aztán megtörölte a száját. Ráadásul ezek a vén trottyok folyton levesznek. Csak tettetik a s zenilitást. Még egy percig hadd jótékonykodjak velük, aztán jövök. Tóth az ablak elé állt és lenézett az utcára: egy árva fa sincs a környéken, az építkezés alatt mindet kiirtották. Izzani fog a levegő a kocsiban, mire elindul.

Akkora marka volt, mint másnak bundakesztyűben. Valódi kapuskéz. Nehezen értelek el azon a telefonszámon, amit megadtál. Még jó, hogy el nem küldtek a francba. Nehéz lehetett megspórolni. Egy vagyonba kerülhetett. Ha vársz pár pillanatig, akkor hozok egyet az irodából – mondta Tóth tekintetét kerülve a Bolond, és már indult a lépcsőház felé.
A másik újra lenézett a kocsira.

Naná, hogy nehéz volt összeguberálni – gondolta magában. Én nyűglődöm a sok fingeszűvel oda-vissza. Nincs még egy olyan elfuserált utazási iroda, amelyik annyi marhát utaztatna, mint én. A múlt heti volt a csúcs: a Kovalik házaspár. Először meg kellett újíttatnom a személyijüket, mert mind a kettőé olyan volt, mint a fonnyadt saláta; aztán beadni az útlevélkérelmü ket egy rohadt igazolványképük nem volt , a postáról mentünk a kocsmába, onnan a fotóshoz, onnan a rendőrségre, onnan az OTP-be, onnan a kocsmába, s közben végig lesnem kellett, hogy le ne pattanjanak és ne sokat pofázzanak az ügyletről.
A nőn igazán csod álkoztam.

Egy ilyen jó testű csaj, ezzel a nagy melákkal, akinek olyan a pofája, mint a lónak az arca Naná, hogy nem voltak ott hajnal négykor a híd lábánál. Értük kellett mennem abba a lerobbant üzletlakásba. A konyhaajtó nyitva; a kecskelábú asztal fö lött a mosatlanról felröppenő muslincák köröznek, a levegő nehéz szagokkal teli. Hót mákon durmoltak a szobában az ágyon; Kovalikné izmos, kerek feneke csábítóan meztelen, álmában felgyűrte a derekára a hálóinget. Lefeküdtem mögé, s bár a majré a trikótól meg a viszolygás a gyanús színű lepedőtől ott motoszkált az agyamban, befeszítettem neki, és fél kézzel belekapaszkodtam a lágy csöcsébe.
Álmos bociszemekkel rám pislogott a válla fölött – még csak meg se lepődött -, aztán lassan, óvatosan mozgásba hozta a muffját. Ha más meséli, nem hiszem el. Ilyen egy rafinált dög.

Jól elcsesztük az időt, amíg Kovalik kialudta magát, úgyhogy majdnem kilenc óra volt, mire a határra értünk, s engem a guta ütögetett az araszolgatástól a kocsisorban. Bécsben leültettem őket egy üveg cserkóval a Belvedere kertjében. Lelkükre kötöttem, hogy el ne mászkáljanak, amíg a kötőgépet intézem, mert rögtön indulunk vissza. Naná, hogy rögtön lefalcoltak, miután leerőltették a pálinkát, én meg ott álltam megfürödve. Ment az idő, r ég útban kellett volna lennünk visszafelé; ők meg sehol.
Hiába jártam körül kétszer a parkot. Azt hittem, a pofám leszakad. Egy hétig itatom őket, zsebpénzt kapnak, világot látnak, mégis áthintáznak. Körbekutattam a környékbeli kocsmákat, a pályaudvart; se mmi. Jártam már így; a Csokival. Ki se néztem volna a bamba kis parasztgyerekből, hogy eltalál a lágerig.

Egyetlen szerencsém volt, hogy nem kaserolták a bőre színét és épp akkor rúgták ki páros lábbal, amikor utolértem. Most egyszerűen nem volt lelkierőm oda kihajtani. Kezdett sötétedni. Ültem a medence partján, és beleköpködtem a vízbe. Egyszer csak megjelennek – mintha mi sem volna természetesebb -, ugrabugrálnak egymás mellett, mint a kamaszok valami dobogókői pikniken. Egyszerűen muszáj volt megnéznünk az Oberes Belvedere aranytermét; ott csatolták vissza a Felvidéket, meg Erdélyt.
Végül csak addig hepciáskodtak – valami ismeretlen rövidital szaga áradt belőlük -, hogy kajakra kellett berámolnom őket az ülésre, és aztán repesztettem, mint a veszett fene, de az időt nem tudtam behozni. Mire a határra értünk, már nem a Nikolics volt szolgálatban.

Ráadásul ezek ketten végig az úton a “Boldo gasszony anyánk”-at, és a “Nehagydeluram”-at gajdolták végtelenítve.
Azt mondták, ha be merem kapcsolni a magnót, kinyitják a hátsó ajtókat előzés közben. Tisztára bohócot csináltak belőlem, de hajtanom kellett. A Bolond visszajött, kezében stencilezett lap. Tóth átveszi tőle a papírt, belegyűri a farmerja zsebébe, aztán elbúcsúzik. A földszinten megkapja a szerelést, aláírja az elismervényt, s a sportszatyrot kinn bedugja a hátsó ülésre. Beül a felforrósodott kocsiba, leengedi az ablakokat, és a teli hamutartót kiüríti a sárga murvára a kerekek mellé. Szabályos Y marad utána a székház előtt, amikor kifarol a betonútra és csikorgó gumival elstartol.
Sajnos a közeli sarkon má ris lassítania kell. Persze nincs, ha nekem kell. Minden másra van” – gondolta Kertész Józsi.

Egy szál alsógatyában üldögélt öltözőszekrénye előtt a padon, és fürdés utáni cigarettáját szívta. Időnként lenyúlt a szürkére festett acélszekrény aljába az üveg sörért; kortyolt belőle, aztán visszahelyezte. Valahányszor nyílt az öltöző ajtaja, ő ügyesen behajtotta lábával a szekrényajtót.
A gyárudvarról tompa, kedvetlen pufogás hallatszott, majd a kiengedett gőz sípolása. Miután a maradékot is lehúzta langyos, mint a pisi , az üres üveget felrakta az öltözőőr szekrényének tetejére, ahogy szokás. Egy kis nyugdíj-kiegészítés az öregnek. Rendes öreg szivar, tegnap is kisegítette egy cipőfűzővel. Szállón lakó kicsi öreg.

Elég öreg. Öltözni kezdett, és az utazási láz csak most kapta el igazán, az éjszakai műszak alatt nem volt ideje gondolkozni rajta.
Tisztára becsületsértés, ahogy a Bolond is beszél vele a telefonon. A műhelyirodába különben is utál bemenni. Kolbász, most aztán át ne bassz, tudod, hogy nem leszünk ki nélküled. Már akkor is, amikor még csak lyukas tornacipőket tudott osztogatni a szakosztály – a serdülő focistáknak jobb szerkójuk volt, mint nekünk – és az ifi csapat a nők elhasznált, cicivarrásos mezében futott ki a salakra. Bizony apukám; és az első meccsen, amikor re kikaptunk, azt az egyetlen gólt a kis Kertész dobta.

Naná, hogy nem lesztek ki nélkülem. Sohasem is vol tatok. A konyha a mi épületes társalgásaink színtere. A régi cseh mackója meg ott rohad a szekrény aljában. De lehet ezért szólni?
A szívtelen, részeges apa, aki elissza a gyermeke BMX biciklijét, görögországi táborozását, egész rózsaszínű jövőjét leengedi a torkán e z a szemét. Most áldotta csak igazán az eszét, hogy az utolsó GMK-pénzt lenyelte egy az egyben; ahhoz jön még a lóvé a konyhafestésért, meg az a kevés, amit a kollégáktól össze tudott tarhálni.

Az asszonynak muszáj ajándékot hozni; ott nincs mese – a mosolyszünet ártalmas az egészségre. Negyvenévesen az ember nem rázhatja ki a farkát. A gyereknek elég valami apróság: egy istenverte BMX térdvédő, vagy valami más biz-basz. Anyósnéninek meg fityiszt. Majd vesz neki egy plédet az asszony az NDK-Kultúrában, ha a kar, mint tavaly. Mindegy, csak sváb felirat legyen rajta.
Vasárnap is mit adott elő? Összesepri a markába az abroszról a morzsát, aztán – óne zsanér – bedobja az asztal alá.

Egyből fogtam a seprűt és nyomtam a kezébe: – Itt nem döngölt föld a padló, mam a, és nincsen macska, aki felnyalja, úgyhogy takarítsa csak szépen össze! Még szép. Más kérdés, hogy aztán addig sutyorgott a lányának, hogy az három napig összeszorított seggel feküdt mellettem az ágyban. Biztos, hogy volt idő, amikor szemét voltam én is, de annak már vége.
Az utolsó nagy pofozkodás óta teljesen szolidra vettem a figurát. Igaza volt neki is – hogyne – tény, hogy harmadszor pityizáltam el a fodrászpénzt. Mindig marha sokan voltak, és nem volt türelmem kivárni a sort. Így aztán, amikor se kép, se hang’ hazaértem és beleájultam az ágyba, fogta a nagymuttertől örökölt szabóollót és szerkesztett a fejemre egy popperfrizurát. Csak a fejem búbján maradt toll.

Két hétig kizárólag rajtam röhögtek a műhelyben. Mi tagadás, jól megkalapáltam érte, még a szemét is kifestettem. Annyi haszon volt belőle, hogy bevallotta; ő csavargatja az orrom, amikor makszosan kerülök haza, és a konyhai vaságyon horkantok. Én meg előtte egy fél évig filóztam rajta, hogy mitől fáj az ormányom. Levette a polcról a négy összehajtogatott ezrest és bedugta bal bokája mellett a zokniba. Így látni a filmeken. Csakhogy az ő zoknijában rég elernyedt a gumírozás, és mint valami petyhüdt tölcsérgomba, úgy vette körül lila visszerekkel tarkított bokáját. Becsukta a szekrényt, vállára vetette a sportszatyrot, és a szürke szekrények enyhe nyári munkaruhabűzt árasztó sorfala közt kiballagott az öltözőből. Virágaik felépítése a liliomfélék családjához hasonló.

Ismert üvegházi és szobai dísznövény az anyósnyelv. Kerti dísznövény a Fokföldön őshonos hölgyliliom. Virága liliomhoz hasonló tölcséres virág, piros vagy fehér színű. Kora tavasszal díszíti a virágüzletek kirakatait. A virág ugyan csupán napig nyílik, de a növény hagymája 10 évig is elél, és évenként rendszeresen virágzik, ha jól gondozzuk. Az Amaryllis belladonna hagymája súlyosan mérgező hatású alkaloidot tartalmaz, a bellamarint. Ebből a fajból is nemesítettek több kultúrváltozatot, és ezek hibridjeit nagyban termesztik a dísznövénykertészek.
Társnevei a pletykakata, tarka pletyka, zebrapletyka és a zebravirág.

Ez utóbbi mutatós pletykafaj a neveire hosszanti ezüstcsíkozású leveleivel szolgált rá. A rendkívül gyorsan növő és szaporán terjedő növény társneve a pletyka mert úgy burjánzik, olyan gyorsan terjed, mint az ármánykodás, szóbeszéd, mendemonda, a pletyka. Tótfalusi Miklós ben megjelent könyvében czebravir.
Az ámpolna szó régies változata a mennyezetről csüngő lámpa-, virágtartó vagy misebor tartására való edénynek, korsónak. Ez a palack vagy kanna agyagból, illetve üvegből készült. Görög eredetű latin szó. Az edénybe ültetett kúszó- vagy csüngőnövények összefoglaló neve ámpolnanövény. Már ben felbukkan a magyar írásbeliségben, mint azt Gáldi László munkájában olvashatjuk. Nemzetközi szó latin, angol, francia, olasz, német, orosz, finn stb.

Több gyümölcsfajta vagy fajtacsoport összetett nevet kapott az ananász szóval. Ilyen például az ananászbarack, ananászeper, ananászcseresznye stb. Almakirály társneve tól adatolható NclB. A német összetétel elő- és utótagját itt felcserélték.
Megjelent ugyanakkor a név királyalma változatban is alig valamivel később, ban Grossinger tollából, melyet azután ban Bugát Pál Természettudományi szóhalmazában is olvashatunk. Szintén Benkőnél szerepel az ananász gyümölcskirály néven, míg ben Mátyusnál gyümölcsök királynéja. Brazília, Paraguay és Guyana területén őshonos. Hosszúkás levelei tüskésen fogasak, és fiatalon tőrózsát alkotnak.

A legjelentősebb faj az Ananas comosus, a termesztett ananász, melynek fajtáit a trópusokon sokfelé ültetik. Legelőször Hernandez de Oviedo ismertette és rajzolta le Naturgeschichte Indiens című munkájában ben.
A forró égöv legjobb gyümölcsének tartják. Indiában orvosságnak is használják. Frissen szeletekre vágva szokás enni, de hosszanti tengelye mentén vágott cikkekben is árulják. Puncs, fagylalt is készül belőle. Levét is számos italban fogyasztják, a rossz vizű területeken a turisták folyadékszükségletének veszély nélküli üdítő forrása.

A trópusokon az ananász megerjesztett nedvéből bor és a nanaja nevű likőr készül. Rendkívül egészséges, zamatos, bő levű, sárgás húsú gyümölcsén kívül levelének rostjait is felhasználják, melyből a finom, selymes tapintású, áttetsző textíliát, a batisztot készítik. A pinna vagy ananászszövet valaha Manila környékén egész falvaknak nyújtott megélhetést. Vitathatatlan, hogy az ananász az egyik legértékesebb gyümölcs.
Értékét még fokozza egzotikumjellege, hiszen csak tökéletesen fagymentes, de mégis nedves és enyhe hőmérsékletű környezetben tud áttelelni. A gyümölcs vagy a belőle kisajtolt lé élénkítő, vizelethajtó, különösen pedig az emésztést elősegítő hatású. Afrodiziákumként ugyancsak ismert.

A gyümölcs a fehérjebontó bromelain enzimet tartalmazza, de fruktózban, ásványi anyagokban és vitaminokban is gazdag. Fogyasztása méregtelenítő, tisztító hatású.
A gyümölcsöt nagy mennyiségben dolgozzák fel konzervnek; sajnos majdnem mindegyikbe meglehetősen sok cukrot is tesznek. A virágzat egyes virágaiból fejlődő bogyótermések teljesen összenőnek eredeti támasztóleveleik elhúsosodó, alsó részletével, valamint az ugyancsak meghúsosodó virágzati tengellyel. Ilyen módon jön létre az óriási fenyőtobozhoz hasonló alakú, nedvdús, édes ízű ananász-terméságazat. Mivel a legtöbb ma termesztett fajtának nincs magva, elsősorban vegetatív úton kell szaporítani, mégpedig indákról.

A mérsékelt égövön csak üvegházban él meg. Régi alakváltozata az angelica, angelicafű k. A név számos alakváltozata használatos a nyelvjárásokban is, ilyen az angyélika, angyalfű, angyalicska, angelikagyökér, arkangyal, arkangyélika, angyalika-gyüker. Számos orvosbotanikai és füvészkönyvben olvasható, például Dorstenius, Cordus, Bauhin műveiben. Szintén ebből való az olasz és angol angelica , a francia angélique , a horvát és cseh andelika, anjelika , a román angelíc ă és a szlovák angelika.
Az angyal édes gyökér Csapó József szerint a Polypodyum vulgare. A németben az angyalgyökér tükörszóval jelölt Engelwurz a neve. Nevének eredete abban rejlik, hogy Szent Mihály arkangyal régi naptár szerinti ünnepe táján hozta virágát.

Másképp is magyarázható: egy hitrege szerint egy szerzetes álmában megjelenő arkangyal mutatta meg a növény gyógyító, gonosztól oltalmazó erejét. Közrejátszott természetesen a növény gyógyereje is. Valóban tartalmaz baktériumölő anyagokat. A legenda akkor vált közismertté, amikor ben Európa lakosságát bubópestis tizedelte meg, és úgy hitték, e növény segít a járványt leküzdeni. Az erdei angyalgyökér – mely magas, erőteljes növény hengeres szárral – találó neve.
Az angyalgyökeret több mint ezer éven át mágikus növénynek tekintették.

A parasztok nyakláncot készítettek leveléből, hogy megóvják gyermekeiket a betegségektől és a rossz szellemektől. Arról vált nevezetessé, hogy ez az egyetlen növény, amelyet a boszorkányok sohasem használtak, és jelenléte a kertben vagy a konyhaszekrényben védelmet nyújtott a rontásokkal szemben.
Ligeterdők, nyirkos rétek gyakori növénye. Levele háromszor szárnyalt, a felsőbb levelek hüvelye hasasan felfúvódott. Virága fehér, ritkábban pirosas. A gyökeret az állatorvosok marhabetegségek ellen használták régebben. Az ember számára szintén gyógyszernek alkalmazták, a népi gyógyászatban univerzális gyógynövénynek tartották.

Az ősi kínai és indiai ájurvédikus orvosok menstruációs bajok, ízületi gyulladás, hasi fájdalmak, megfázás és influenza ellen ajánlották. Már a IX. Erről az italról azt tartották, hogy enyhíti a fejfájást, segíti a relaxációt és növeli az élettartamot. Az emésztőszervek megbetegedéseiben hatásos szélhajtó, gyomorerősítő. Tüdő- és bronchiális bajoknál köptető.
Görcsszerű epileptikus rohamok ellen is jó szolgálatot tesz. A növény gyökerét ízesítőnek használják.

Különlegesen kellemes, aromás illatú, édeskésen kesernyés ízű, ezért gyomorkeserű likőrök alapanyaga. Illóolajat, angelikasavat, cukrot, keserűanyagot és több különféle aromás anyagot tartalmaz. Ugyanakkor furokumarinok is találhatók benne, amelyek az emberi bőrben fényérzékenységet váltanak ki, és a napsütés hatására bőrgyulladást okoznak. A Dorstenius könyvébe bejegyzett magyar növénynevek között: anis , Pápai Páriz Ferenc szótárában ánis. A latin eredeti már szerepel a Capitulare de villis királyi rendelet növényjegyzékében: anisum. A ma faji anisum név a görög anayo névből való.
Nemzetközi vándorszóval állunk szemben, az olasz, francia, szlovák, angol, német megfelelők végső soron szintén görög eredetűek a középlatin anisum közvetítésével.

Kolostori műveltségszóként latin hangsúllyal és német hangsúllyal is meghonosodott a németben. Ennek megfelelő a bajor-osztrák nyelvjárásban használatos számos változat. Mollay Károly szerint a Tolna és Sopron vármegyékbe telepített ciszterciek közvetíthették. Az ánizst nevezték bécsikömény nek is. Az ánizs tudományos nemzetségneve, a Pimpinella Bauhin számos leírásában felbukkan, a német Pimpernell , angol pimpernel , francia pimprenelle nevekkel függ össze. Az ernyősvirágú, eredetileg Egyiptomban honos növény fontos fűszer.

A hagyományos kínai gyógyászatban és gyógyszerkönyvekben előkelő helyet foglal el. A hindu gyógyászat az V. A görögök konyhai és orvosi célra egyaránt használták. A rómaiak Toscana rétjein termesztették. Ünnepi lakomáik végén szolgálták föl különleges, fűszeres süteményüket, a mustaceust, melyet ánizzsal, köménnyel és más, emésztést segítő gyógynövénnyel ízesítettek. Az ókori mediterrán birodalmak számára az ánizs nagy jelentőségű, könnyen értékesíthető termék volt, sokszor az adókat is ezzel a növénnyel rótták le. A ben közzétett Capitulare rendelet is említi. Az ánizs annyira népszerű volt Angliában mint gyógyszer, fűszer és parfüm, hogy ben I. Edward különleges adót vetett ki rá, hogy legyen miből fedeznie a London Bridge felújítását.

Ma Magyarországon is termesztik, március végén vetik, és júliusban takarítják be. Kellemes illatú és édes, zamatos gyümölcse már a régiségben is kedvelt volt. Elpárolgó olaja oleum anisi a mell- és gyomorbetegségek ellen hasznos orvosság. Emésztést serkentő, hurutoldó és bakteriosztatikus hatású. A magja kellemes fűszere a kenyérnek és különböző süteményeknek, salátáknak. Szeszes italok készítéséhez is használják sok országban. Ánizstartalmú a svédek híres pálinkája, az akvavit , a francia pernod és pastisse , az abszint , a görög ouzo , a török yeni-raki , a bolgár masztika stb. A franciák ánizslikőrje az anisette , melyet bőséges lakomák után készítenek az asztalra.

Az ánizs aromáját a termés illóolajában levő anethol okozza.
Görcscsillapító, emésztést előmozdító és felmelegítő hatású. Székrekedésnél és bélgörccsel járó emésztési rendellenességek esetében, mely főleg a gyermekeknél szokott előfordulni, sikerrel használható. Általános élénkítő, gyomor- és szíverősítő hatású. Aktivizálja a paraszimpatikus idegrendszert, és regenerálja a vérrendszert a csontvelőben képződő fehérvérsejtek szintjén. Felgyorsítja a hormonok kiválasztó tevékenységét. Hatása következtében felszabadultságot, magabiztosságot és fokozott jókedvet érzünk, izomrendszerünk elernyed.

Az anyarozs a német Mutterkorn mintájára alkotott tükörszó. Hasonló összetétellel jelölik a növényt a hollandok moederkoren és a dánok moderkorn is. Nevezik a magyarban bábafog nak, varjúköröm nek is ezeket a barna vagy sötét violaszínű testeket, amelyek az érett gabonakalászban a szem helyén láthatók.
Metaforikus terminusok, egy gombafajta nevei. A Claviceps purpurea varjúköröm nevének a motivációja az, hogy az érőfélben lévő rozskalászon centiméter hosszú, fekete színű képletek alakjában jelenik meg ez a tömlősgomba; a képletek végén apró, szivacsos állományú nyúlvány van. A termőtestekkel tele szklerócium a rozs kalászában él.

Ezek a hosszúkás, fekete képződmények varjúköröm alakúak. A gabonaféléken kívül majdnem minden pázsitfűfélében, így a perjében, komócsinban, ecsetpázsitban, a nádban és a kölesben, továbbá néhány sásfélében is észlelhető. Az anyarozs mérges, mérgező alkaloidjai az emberek és állatok idegrendszerét támadja meg. Vemhes állatok a görcsös méhösszehúzódás miatt elvetélnek. Ha a lisztben nagy mennyiségű anyarozs van, az ilyenből készült kenyér fogyasztása az embernél az úgynevezett bizserkórt idézi elő, mely betegség Európában többször is járványszerűen pusztított.
Az ilyen kenyér vöröses violaszínű. Amíg a járvány okát nem ismerték, Szent Antal tüzé nek tartották. Ez különösen a szegényeket sújtotta, mert például a szerzetesrendeknél már ismeretlen volt a szemtisztítás miatt.

A betegek a kolostorokban kerestek gyógyulást, ahol különböző orvosságos italokat kaptak. A fő dolog azonban az volt, hogy ott kifogástalan kenyeret ettek; mérgezési tüneteik elmúltak, állapotuk javult. Amint viszont hazakerültek és újra anyarozzsal kevert kenyeret ettek, ismét rosszabbul lettek. A mérgezés hányást, alhasi fájdalmakat, csillapíthatatlan szomjúságot, szédülést, bőrérzékenységet, szívgyöngeséget, görcsöket okoz.
A krónikus anyarozs betegségnél a végtagok megmerevednek, majd epilepsziás görcsökbe esnek a betegek. Gerincvelő-sorvadást is okoz. Azelőtt aratás előtt napszámosok, elsősorban gyermekek szemenként szedték össze a megtámadott kalászokat.

Noha Johann Taube ben felismerte az ergotizmus kiváltó okát, az anyarozst, még ben is írországi, sőt ben franciaországi súlyos mérgezéseket tapasztaltak. Ma sokfelé gyógyszeripari alapanyagként termesztik, vérzéscsillapító és méhizomzat-összehúzó hatású orvosságok készülnek belőle. Alkalmazzák magas vérnyomás, migrén és idegbántalmak gyógyítására is. Az apácavirág a tudományos nemi név megfelelője.
Társneve az apácafű, piszifüle, szipóka és az édesvirág , továbbá a gyászolka, gyászoló nyakó, gyászoska. Ez utóbbiak névadási szemléletének az a háttere, hogy a párta feketésbíbor színű. Ez indokolja apácavirág elnevezését is. A nevet nem említi a CzF. A Pallas lexikonban csak a Staphylea pinnata N. A tudományos genusnév Johann Philipp Nonne — erfurti orvos és botanikus nevét őrzi.

Az apácavirág összetétel virág utótagjáról igen sok mindent lehet mondani. A TESz. A Cuscuta aranyfonal társneve még korábbi, egy csonka latin nyelvű természetrajzi műben már a XVI. Az aranka származékszó, az arany ból keletkezett – ka kicsinyítő képzővel. Apró, jellegzetes aranysárga színű virágainak és a növényekre felkúszó cérnavékony szárának színe motiválta a névadást. Aranyfonálfű R. Az ÚMTsz. A genusnév szintén régi, Linné előtti, az Ortus Sanitatisban ben, Dorsteniusnál ben, Bauhin művében ban szerepel a cuscuta , mely a XIV.
Az utóbbi három terminus feltételezett gyógyhatására vonatkozik. A Cuscuta görényfű neve is betegségre utal.

Ismert a népnyelvben is: N. Ennek középfelnémet alakja grint volt, a gerint , tehát németből való átvétel. Valóban léteznek olyan növénynevek, melyek ezt látszanak bizonyítani, vö. Mai N. Balaton-mellék nyelvjárási nevei is amellett szólnak, hogy a fenti elnevezésnek az állatnévhez eredetileg semmi köze nem volt. Jávorka Sándor MF. Hogy köszvény ellen is használhatták, arra az aranka társneveként följegyzett köszvényfű a bizonyíték Csapó, NclB.
Itt a zoomorf terminusok között abba a csoportba tartozó névről van szó, amelyben állatnak tulajdonított termék, tárgy stb. A számos vékony, cérnaszerű hosszú szár a névadás motivációja.

Akárcsak az aranka egyéb hasonneveinél; ilyen például a kakukkfűaranka és a kakukkfűfojtó. Dúsan elágazó, fonálszerű növény, amelynek gyökere sincs. Az ajakos- és ernyősvirágúakon, valamint a hüvelyeseken, galajféléken élősködik. Mezőgazdasági kártétele jelentős a hereféléken és a lucernán. Szintén ilyen a kakukkfonal [N. A Magyar Fűvész Könyvben fűnyűg, fonálfű, fecskefonál, aranyfonál és N. A herefojtó és lenfojtó aranka R. Ezt a terjedését boszorkánygyűrű nek is nevezik. Hívják még pippan, pippang, pippany és paplanfű R.

Az utóbbi nevek arra utalnak, hogy az arankák sűrű szálakból szőtt takarót terítenek a rétre. Erre utalhat a madárselyem N. Az aranka társneve a lótető, lótetű a Szigetközben. Összetétel útján keletkezett többtagú elnevezés, a tetű utótaggal a névadás motivációja az, hogy ez a növény elsősorban a lóhere élősködője. A szulákfélék családjába tartozó kozmopolita növénynemzetségnek faja ismeretes. Levéltelen, klorofil nélküli, csavarodó szárú, élősködő növények. Fiatalon gyökeresek, később a táplálékot a gazdanövényekből szívják. Amint az első szívók — hausztóriumok — kialakultak, lepusztul az elsődleges gyökér, ezzel a parazita a talajjal való közvetlen kapcsolatát el is veszti.

Egyetlen növény tekintélyes hosszúságúra növekedhet, mértek már métereset is! Érdekes, hogy Indiában az egyik arankafajt a gyöngyvirágillatú virágáért dísznövénynek nevelik, muskátlira telepítve. Erre a célra az aranka által fertőzött muskátlihajtást egészséges növényekre oltják át. Szőlőnév is az aranka , a furmint egyik társneve [R. Kassai , aranyka FG. Alakváltozata: naranka. Az érett fürtök zöldessárga színére utal az elnevezés.
Mint ilyen, történettelen, hiszen inkább nyelvjárási szó. A gyümölcs színére utaló elnevezés. Almafajtát jelent a nyelvjárásokban az aranykormos Tunyogmatolcson, az aran-koszos Kőszeg-Hegyalján vagy az aranpár alma, aranypármin, aranypármén, aranyremete alma és aranpipig alma ÚMTsz. A Szamosháti szótár SzamSz.

Nevét fürtökben érő, narancsszínű termése alapján kapta. Az angol golden-apple tükörszava. Vergilius azt a keserű citromot nevezte aranyalmá nak, amely Nagy Sándor hadjáratai során került a perzsa ültetvényekről Európába, és amelyet ezért sokáig perzsa almá nak is hívtak; Galénosznál méd alma.
Josephus Flavius a zsidók sátoros ünnepeivel kapcsolatosan említi a malum persicum gyümölcsnevet. Plinius, az élővilág legnagyobb római kutatója Naturalis historiae libri című hatalmas munkájának Több fajtája van: közülük az aranyalma nevűn bemélyedések vannak, és színe is különleges, aranysárgába hajlik, innét a neve.

A díszalmák vonzerejüket rendkívül elragadó színű és formájú virágaiknak és kellemes illatuknak köszönhetik. Ősidők óta nagy szerepük van a kínai kertekben, ott összefoglaló néven haj-tang nak hívják őket. Virágbimbói sötét korallpirosak, kibomlás közben egyre halványul a szirmuk. A sokféle színárnyalat egyazon fán különösen megkapó.
Előszeretettel ültették paloták kertjeibe, Pekingben ma is látható számos terebélyes, öreg példány. Népszerűsége a Szung-korban tetőzött Kínában. Ma aranysárga gyümölcseiből jóízű befőtt készül. A bőven virágzó hszi-fu-haj-tang , azaz a nyugati palota díszalmája Malus floribunda virágai rózsaszín, fehér és piros árnyalatokban pompáznak.
Korai virágzása miatt kedvelt Európában, ahova japán kertekből került.

A csuj-sze-haj-tang , a csüngő selyem díszalma Malus halliana neve bíborszínű kocsányon csüngő virágaira utal. Különösen Szecsuánban kedvelték, ahol híres költeményeket szenteltek neki. A görög mitológiában szereplő aranyalmához fűződik az a legenda, mely szerint Héraklész egyik feladata volt, hogy a Heszperidák aranyalmáit elhozza. Ezeket egykor Gaia földistennő adta nászajándékul Zeusznak és Hérának. A Heszperidákra bízott aranyalmákat a négy nimfa a messzi nyugaton fekvő kertjében ültette el, és Ladónnal, a százfejű sárkánnyal őriztette.
Hogy Héraklész elérje célját, az egész világot bebarangolta, és számtalan akadályt kellett leküzdenie. Útközben megszabadította a sziklához láncolt Prométheuszt bilincseitől, és lelőtte a sast, mely a hős máját tépdeste.

Prométheusz hálából elmondta neki, hogyan szerezheti meg az aranyalmákat. Útmutatása alapján Héraklész eljutott Atlaszhoz, aki a monda szerint a mennyboltot a vállán tartotta. Atlasz vállalkozott az almák megszerzésére azzal a kikötéssel, hogy amíg távol van, Héraklész tartsa az égboltot a vállán.
Atlasz három aranyalmával tért vissza, de Héraklész csak csellel tudott megszabadulni az égbolt tartásától. Végül a három almát elhozta, melyeket Athénének adott, aki a szent gyümölcsöket visszavitte a Heszperidáknak. A trójai háború kitörésének okáról szintén aranyalmával kapcsolatos legenda szól. A gazdag kis-ázsiai városra támadó akhájok célja tulajdonképpen hódítás és zsákmányszerzés volt.

A régi görög mondavilág azonban a háborút a görög vezérek dicső vállalkozásának tartja, és okát így meséli el: A tenger istene lányának lakodalmára minden istent meghívott, kivéve Eriszt, a viszálykodás istennőjét, aki bosszúból viszályt akart szítani a vendégek között. Ők tüstént összevesztek, kié legyen az alma. Héra, Zeusz főisten felesége, Pallasz Athéné, a bölcsesség istennője és Aphrodité, a szépségé vetélkedett egymással.
Végül is a trójai király fiához, Párishoz fordultak, döntse el, kié legyen az alma. Héra hatalmat, Athéné bölcsességet, Aphrodité pedig a világ legszebb asszonyát ígérte feleségül Párisnak, ha neki ítéli az almát. Páris Aphroditének adta, ezért Héra haragjában elhatározta Trója elpusztítását. A világ legszebb asszonya a spártai király felesége, a szép Heléna volt.

Páris bízva Aphrodité ígéretében fölkereste a spártai királyt, és rútul visszaélve a vendégbarátsággal, elrabolta Helénát. Tette igen nagy felháborodást váltott ki a görögök között. A görög királyok seregeikkel Trója ellen vonultak.
De nem csak a görög mondavilágban szerepel aranyalma. A germán mitológiában az argandi kert aranyalmáinak története meglehetősen hasonló a Heszperidák aranyalmáiéhoz. Loki szintén ellopja az aranyalmát Iduntól.

Loki egy dió belébe varázsolta Idunt és az aranyalmát, az ádáz üldözésben az Ázok faforgácsba dobatták a diót. Gyorsan meggyújtották a forgácsot, mire a sas tovább már nem tudta üldözni Lokit, és fuldokolva a tűzbe zuhant. Így tudott Loki aranyalmát szerezni. Csak a múlt század elejétől adatolható a név Révai. A növényt elborító aranysárga virágzatra utaló német Goldregen mintájára alkotott tükörszó. Hasonneve az aranyzápor , társneve a szintén a virágra vonatkozó sárga akác , valamint a babtermőfa , a fáizanót és a nyúlfa [R.
A Laburnum cserjéjén hosszú, csüngő fürtökben pompáznak aranysárga pillangós virágai. Jó talajon virágfürtjei elérhetik a 30 centimétert is.

A levelek zöldje mögül mint aranycseppek tündökölnek. Erről az aranysárga virágzatról kapta nevét. Sokszor még a mandulát is megelőzve virágba borul védett helyeken. Devecseri Gábor verset is írt hozzá:. Nem hiányzott a kolostorkertekből sem ez a szép, virágos cserje. Tudományos elnevezése korábban Cytisus laburnum volt, melyet Linné adott. Így írt róla Plinius és Columella is. Idézi az athéni Amphilochuszt, aki azt ajánlotta, hogy a szoptatós anya, ha elapad a teje, a száraz cytisus főzetét igya borral vegyítve, akkor gyermeke nagyobb és erősebb lesz. Ajánlja továbbá a baromfiak zöldtakarmányozására is.

A Cytisus nemzetségbe tartozó mediterrán növényeket Melius Juhász Péter is megemlítette Herbariumában. Clusius művében NomPann. Későbbi füvészeink már a zanót nevet használták. A tetszetős virágú aranyesőt Friedrich Casimir Medicus, német botanikus választotta el a zanót Cytisus nemzetségtől, és adta ma is használatos Laburnum anagyroides nevét. Ennél az elnevezésnél a faji meghatározás Plinius anagyros nevű növényére utal, amely hasonló, talán azonos az aranyesővel.
A laburnum szintén szerepel Pliniusnál. A magyar füvészek közül elsőként Veszelszki Antal tért el Linnétől, mert a Cytisus genusnevet mellőzte, és a Medicus alkotta nemzetségi névvel írta le a cserjét. A különböző laburnumfajok kertészeti szempontból feltétlenül figyelmet érdemelnek tetszetős és korán nyíló virágaik miatt.

A gyermekeket óvni kell attól, hogy az aranyeső magját, virágát vagy vesszőjét rágcsálják, mert mérge hányást okoz, a beleket izgatja, nagyobb adagban halálos is lehet. Hasonneve az aranycserje , társneve a latinból a forzétia , a virág színére utaló sárga szelence , illetve tévesen aranyeső, aranyvessző.
A németben szintén Goldweide, Goldflieder, Goldglöckchenstrauch a neve. A tudományos latin genusnév William A. Forsyth — , a kensingtoni botanikus kert egykori igazgatójának nevét őrzi. Aranyfa nevét aranysárga szirmú, négytagú virágai motiválták. Az olajfafélék családjába tartozó ázsiai nemzetség hat-hét fajjal.

Felálló vesszejű, erőteljes cserje. Viszonylag későn virágzik, nálunk áprilisban. Az aranyfák lombfakadás előtti nyílásuk és könnyű szaporíthatóságuk miatt Európában is gyakori dísznövények. Vesszői hajtathatók; fásdugvánnyal szaporítható. További nagy előnye, hogy télálló, fagytűrő. Az összetétel utótagja a vese szóból képzett.
Ugyanis a törékeny száron szórt állású, váltogatva álló, durván csipkés szélű levelei kerekded-vese alakúak. A tőlevelek nagyobbak, és ezek kifejezetten vese formájúak. A már Dioszkuridesznél szereplő szplénion név olyan növényeket jelöl, amelyek lépkórság ellen hatásosak. Az arany előtag arra utal, hogy a növény április-májusban aranysárga fellevelekkel virít; murvalevele aranysárga.
Tarackot hajt, szára háromélű. Felső levelei sárgászöldek.

A középső virágban gyakran öt porzó fejlődik, ezek is kétfelé hasadtak. Árnyékkedvelő növény, forrásos helyeken, nedves erdőkben, patakpartokon terem. Az Alföldön nem fordul elő. Benkőnél ban NclB. A névadási szemlélet háttere az, hogy valóban olyan, mint egy apró aranycsillagokkal telehintett vessző.
Kis fészkek százai állnak egy bugában. A Dunántúlon a fiatal fűzfavesszőt — színe miatt — szintén aranyvessző nek hívják. Ezért kapta a sebforrasztónak is vélt aranyvessző az istápfű, forrasztófű nevet. Az ókorban szintén ismert sebforrasztó fű régi neve solidago volt, melyet máig használ a tudomány. Fuchsius és Bock is említik, hogy a vágott, szúrt sebet összehúzza, begyógyítja. Az aranyvessző egyik faja, a Solidago virga aurea gyógyfű volt, mégpedig a csörgőkígyó marása ellen használták.

Diószegi Sámuel elégedetlen volt a magyar nevekkel, és a nyakatekert ritkaréj terminust javasolta, ami minden bizonnyal azt akarja jelenteni, hogy a párta része, azaz karéja ritkás. Nevezik még virágának színe alapján aranyruta néven is. További társneve az erősrojt és a Szigetközben a jágerkender , mert elsősorban az erdőszéleken terjedt el.
Az USA-ban 75 fajtáját tartják számon. A növény számos faja közül legismertebb a lándzsás, fűrészes levelű, nagy, ágas-bogas virágú Solidago canadiensis. A Solidago gigantea, azaz magas aranyvessző hosszú szárú, aranysárga színű, apró fészkekből álló virágú gyógynövény. Növénynemesítők több szép változatot állítottak elő, a kertek díszévé váltak.

Gondozást szinte alig igényel, a termőhelyben, éghajlatban nem válogatós, ligetekben, ültetvényekben, nádasok mellékén is díszlik. Késő őszig virágzik, dacol az enyészettel ősszel ez a magas, a szár végén rengeteg apró, aranysárga virággal ékes növény.
A növénynévből képzett Árpád személynév az Ó-magyar olvasókönyv ÓmOlv. Az árpa ban, majd ban bukkan fel helységnévben. Régóta szerepel a magyar forrásokban: ban oklevélben arpatarlo ; a latin—magyar szójegyzékekben már növénynév k. Ezután ben a Bécsi kódexben, ban Murmelius lexikonában, ban Melius Juhász Péter Herbariumában, ben Calepinus, ben Szenczi Molnár Albert szótárában, ban Michaël Adámi nyelvkönyvében olvasható, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A saltovo-majackojei kultúra kultúrnövényei között az archeológusok megtalálták szemterméseit.

Nem csoda tehát, hogy árpa szavunk ótörök eredetű jövevényszó; vö. Nevét onnan kapta, hogy a kalászkában csak a középső virág termője termékenyül meg, s ezért a szemtermések csak két sorban helyezkednek el, a kalász laterálisan lapított.
Általában takarmánynak, illetve napjainkban sörárpának termesztik. Magyar neve a német Mäusegerste tükörfordítása. Idegen nyelvi megfelelői: bolgár misi ecsemik , cseh je. Magyar társnevei is a nemes gabonától való megkülönböztetésre szolgálnak. Ilyen a cigányárpa, cigánybúza, vadárpa és a békaárpa R. Az ürgefark R. Alakfestő elnevezés; a középső füzérke pelyvái ugyan csak érdesek és rövidebbek is, de a többi pillás.

A hengeres, szőrös termés motiválta az elnevezést, mely az ürge farkához hasonlítható. Az árpa közismerten ősrégi, Elő-Ázsiából származó növény. Termesztésének legősibb bizonyítékait Kr.
A Bibliában több, mint harmincszor előforduló árpa a búza után a legfontosabb gabona volt a Szentföldön. Az egyiptomiak, a zsidók, a görögök és a rómaiak egyaránt termesztették. Athénben Kronoszt árpaistenként is tisztelték. Jelképesen minden évben levágták és megsiratták, akárcsak Egyiptomban Oziriszt. Az árpalevet nagyon kedvelték a görögök, maga Démétér is itta, neki azonban mentával ízesítve adták. A bolgárok korpából készítenek hasonló italt. A hellenisztikus korban Athénének árpakalácsot áldoztak, kiszorítva ezzel a régi pelazg véres áldozatokat.

Plinius szerint a görögök legrégebben termesztett gabonája volt. Naturalis historiae libri című hatalmas munkájának Ez látszik az athéni szertartásokból, amelyekről Menander számol be, és a gladiátorok ragadványnevéről, akiket árpások nak hordearias hívtak. Részletesen ismerteti az árpa termesztésének és felhasználásának módját és magát a növényt. Priszkosz rétor írásából tudjuk, hogy a hun király, Attila udvarában ismert gabonaféle volt, termesztése tehát a Kárpát- medencében kézenfekvően feltételezhető. A köles után az ugyancsak rövid tenyészidejű, tehát a nomád pásztorgazdálkodásba illő árpa következhetett. Vetésterülete ma is igen jelentős Földünkön. Tibetben még méteres magasságban is találkozhatunk árpavetésekkel.

Az árpát ma sokféleképpen hasznosítják.
Belőle készül az árpakeményítő, ebből legtöbbet a szesz- és sörgyárakban malátának használnak. A sörfőzés már nagyon régi mesterség, a Kr. Az árpa takarmánynak és abraknak is jó, különösen baromfi hizlalására. A toklászától megfosztott árpának árpadara a neve. A finom szemű az árpagríz vagy árpamorzsa, a durvább szemű neve árpakása. Egyedül Fuchsius ben napvilágot látott Commentarius de stirpium historia című herbáriumának egy példányában több, mint száz XVI.
Hasonló időszakból, a XVI. A kézirat a latin neveken, számos újlatin és német nyelvi és nyelvjárási adaton, valamint cseh, horvát, lengyel és ukrán elnevezéseken kívül magyar növénynevet is tartalmaz. Ezeknek mintegy a fele azonos a Calepinus-szótár ös adataival.

Péchy Lukács erkölcsbotanikai műve Az keresztyen szvzeknec ti te eges ko zoroia címmel ben került ki a nyomdából. Ennek alapja Lucas Martini Die christlichen Jungfrauen Ehrenkräntzlein című, Prágában tíz évvel előbb, ben kiadott könyve volt.
Különös nevezetessége, hogy a legelső növényábrázolásokat tartalmazza, melyek magyar szövegű műben valaha is megjelentek. Szintén Németújváron jelent meg Beythe István fiának, Beythe Andrásnak növénycikket tartalmazó összefoglalása, a Fives könüv, fiveknek es faknac nevökröl, termezetökröl es hasznokrul ben. E mű flóraismereti szempontból sok újat nem hozott, mert nagyobb része, növény ismertetése Melius Herbariumából van másolva, kisebb részét, 90 növény leírását pedig Matthiolusnak, I. Ferdinánd, majd II.

Miksa császár orvosának Commentarii in libros sex Pedacii Dioscoridis de Materia medica című művéből Velence, — között öt kiadás , illetve az abból készült Compendiumból Velence, merítette a szerző.
Matthiolus arab, egyiptomi és görög tapasztalatokra épülő herbáriumát fordította le cseh nyelvre Tadeáš Hájek — , melynek anyagát megháromszorozva, kézi festésű növényképekkel, fejlett didaktikai elveknek megfelelően részekre bontva adta ki ban Joachim Kamerarius cseh orvos. Kamerarius füvészkönyvében — a cseh és latin, valamint több európai, illetve arab, egyiptomi, szír és afrikai nyelv növénynevein kívül — szétszórtan található 35 magyar növénynév is.
Ezeket felületes helyesírással, valószínűleg szóbeli közlés alapján illesztette művébe a szerző.

Melius Juhász Péter célkitűzését, nevezetesen a hasznos tudnivalók egybegyűjtését igyekezett elérni Kájoni János is Hasznos orvoskönyv, A kéziratos herbáriumokat nemcsak a főúri könyvtárakban, hanem a közemberek otthonában is nagy becsben tartották; a növényismeret és ezzel párhuzamosan a megbízható terminológia elterjedését szintén segítették.
Alapos művek voltak, a Kájoni-herbárium például növénycikket tartalmaz. Fák és füvek leírása, számos elnevezésük található Apáczai Csere János Magyar Encyclopaediájában , hiszen ebben a műben az összes akkori tudományon — a bölcsészeten, a jogon, az irodalmon és a teológián — kívül a reális tudományok, így az orvostudomány, az ásványtan, az állattan és a növénytan is helyet kaptak.

A magyar nyelvű gyógyszerirodalom egyik növénynévi szempontból is használható könyve Tseh Boehm Márton műve, a Lovak orvossagos szep uj könyvetskeje ból. A XVII. Kertészeti érdeklődése mellett vadon termő növényeket is említ s ismertet; számunkra fontos, hogy ezek korabeli magyar neveit is megtaláljuk könyvében. Botanikakedvelő teológus volt Nadányi János, aki a Kerti dolgoknak le-írása Kolozsvár, című gyakorlati botanikai kertészeti munkát Apafi Mihály fejedelem feleségének, Bornemisza Annának a kérésére állította össze A.
Mizald orvostudományi művének fordításával. A tudós nagyenyedi professzor körül egyre békétlenebbé vált minden ebben az időben.

Pestisjárvány pusztított, ekkor zajlott Caraffa eperjesi vérengzése, tombolt az önkényuralom, a török Bécs ellen támadt, falvak hamvadtak el, országrészek váltak pusztasággá. Kőnek, fűnek, fának ereje orvosol; a szegény ember a patikaszereket erdőn-mezőn gyűjtögette.
A néprajzi irodalom tanúsága szerint a XX. Ezek megnevezése a növénynévadás motivációjának egyik jól feltárható területe. Jelentős számú régi magyar növénynevünket és természetesen ezek latin fordítását is tartalmazzák Szenczi Molnár Albert és Pápai Páriz Ferenc szótárai is. A következő századok magyarországi latin tankönyveiben kevés magyar növénynevet találunk, annál fontosabbak a XVIII. Az as esztendőben két fontos, ám alig ismert növénynévjegyzék is napvilágot látott.

Az egyiket Pankl Máté, a pozsonyi királyi akadémia tanára állította össze Compendium oeconomiae ruralis címmel, négynyelvű, latin—magyar—tót—német Nomenclatorral.
A másik Fandl György plébános Zelinkár című műve, melynek — Jóval ismertebb Csapó József műve, a kb. Az ben megjelent munka fő célja az orvosi, gyógyászati növények megismertetése. Ez Melius és Beythe óta az első magyar nyelvű botanikai mű, mely a latinul nem tudók körében igyekezett növénytani ismereteket terjeszteni. Csapó levelezésben állott az erdélyi polihisztorral, Benkő Józseffel; Számunkra a legfontosabb az, hogy az Új fűves és virágos magyar kert több, mint magyar népi növénynév lelőhelye. Füszéres nevezetek. Linneus rendi szerént. Pozsonyban, a Magyar Könyvház az évi köteteként jelent meg, Molnár János szerkesztésében.

Benkő egy korábbi gyászbeszédében Téli bokréta. Szeben, egész kis füvészkönyv rejtőzik; számos növénynév magyarázatát találjuk benne. Benkő József elévülhetetlen érdeme a régi és a népnyelvi növénynevek felkutatása, és ezekkel a magyar növénytani műnyelv kialakítása.
A magyar növénynévszókincs gyarapodásának jó példája Lumnitzer István pozsonyi flóraműve Flora Posoniensis… Lipcse, , anyaggyűjtése során a vidék fajainak magyar és német elnevezéseit is egybegyűjtötte. Valláserkölcsi célzattal jelent meg Nagy Sámuel munkája, mely a német Henrik Sander műve alapján az akkori idők természetrajzi ismereteinek összefoglalása. Saját szóalkotásain kívül a népnyelvből és a korábbi szerzők Benkő, Csapó, Földi, Apáczai természetrajzi munkáiból merít.

Erre az időszakra esnek Kitaibel Pálnak a magyar flórát kutató utazásai.
Útinaplóiban több száz magyar és német, ruszin, szlovák, szerb növénynevet jegyzett föl. A XIX. Így például Pethe Ferenc Pallérozott mezei gazdaság című önálló művében, valamint Márton József 12 kötetes fordításában — Utóbbi Friedrich Justin Bertuch német szerző Bilderbuch für Kinder Weimar, című művét fordította le [melynek viszont a cseh pedagógus, Amos Comenius Orbis sensualium pictusa Nürnberg, szolgált alapjául].
Valóságos tárháza az akkori idők népi és tudományos növényneveinek, valamint a szerzőpáros szóalkotásainak. Magyar szakszókincsük túlnyomó része meghonosodott. Maga Diószegi fogalmaz így későbbi művében OrvF.

Orvosi Fűvész Könyv címmel ban napvilágot látott újabb munkájának függeléke az első szinonimaszótár. Az új nemi nevek listáját a javasolt nevek zárják, mint például a bajnótza, Kitájbelfű, tsibehúr, müge, szádor, siliom stb. És végül a rendkívül terjedelmes, a mintegy —.
De hiszem! A Magyar Nyelvőr hasábjain vita alakult ki Fialovszki és Arany között. Arany a népnyelv tanúsága alapján védelmébe vette Diószegiék szóalkotásait. Kardos Albert részletesen foglalkozik a debreceni füvészkönyv új szavaival MNy. Alapos szótörténeti kutatás híján azonban ő Diószegiéknek tulajdonít olyan neveket is, amelyek nem tőlük származnak, régebbiek pl.

Ebbe a hibába esik Nagy János is Magyar Népnyelv 5 , aki a debreceni szerzőpáros munkásságát méltató alapos cikkében általuk alkotott új szavakként kezel régi növényneveket. A népi növénynevek XIX. Pest hatalmas mennyiségű növénynevet gyűjtött egybe. Szókönyvének öt kötete és között jelent meg értékes népi névgyűjtésének gazdag botanikai anyagával. Bizonyos szempontból folytatója ő Földinek, amennyiben nem fukarkodik a növénynévadás szigorú kritikájával. Szintén kitűnő névjegyzékek találhatók Sadler Szádler József —30 és Magyarázataiban.

Számos újnak számító név lelőhelye Barra István ben, Pesten megjelent Növenytan című munkája. Pest, , illetve a Czuczor—Fogarasi szótárban A magyar nyelv szótára. Később már ezeket ő maga helyettesítette sikeresnek, maradandónak bizonyuló magyar nevekkel aranyvirág, ebfarkperje, verébnyelvfű. A múlt század elejének névtani szempontból alapvető műve Karl Hoffmann német növényatlaszának magyar átdolgozása, melyben Wagner János jóvoltából közel magyar név található.
Szintén kitűnő forrásmunkák Graumann Sándor és Cserey Adolf növényszótárai, majd Jávorka Sándor kimerítő flóraműve — , mely a régi magyar növénynevek és a népi elnevezések botanikai szempontból, fajonként csoportosított igen gazdag gyűjteménye.

Ezek egy részét viszontlátjuk a Jávorka—Soó-féle kézikönyvben , illetve a később megjelent számos növényhatározóban. Növényneveinket illetően is rendkívül fontos Rapaics Raymundnak a növényföldrajzra, rendszertanra és cönológiára kiterjedő munkássága. Nagyszámú cikket és több könyvet írt a növénytan területéről A növény felfedezése, A magyar Alföld ősi növényvilága, Magyarország növényföldrajza stb.
A természettudományok terén kifejtett népszerűsítő munkásságának eredményei azok a jó filológiai érzékkel megírt művek, amelyekben értékes kultúrtörténeti adalékokat találunk.

Stílusának, újszerű gondolatainak, igen alapos kutatómunkájának köszönhetően lebilincselő olvasmányok ilyen mindenekelőtt A magyarság virágai, ; A magyar gyümölcs, ; Magyar kertek, ; A kenyér és a táplálékot szolgáltató növényeink története című könyve. A népnyelv figyelembevétele elengedhetetlen a növénynevek kutatása során is.
Szókészletünk egy rétegének, mégpedig egészen jelentős részének, a növényvilág terminológiájának névanyagára Priszter Szaniszló Növényneveink című hatalmas kötete az irányadó.

Sajnos azonban nem gyűjti egybe hiánytalanul népi elnevezéseinket, melyekről máig nincs alapos összeállítás; kigyűjtésüket a tájszótárakból, nyelvjárási tanulmányokból, tájnyelvi szövegekből, néprajzi közleményekből, folyóiratokból, illetve a századok során megjelent herbáriumokból, orvosbotanikai, gyógyszerészeti szakmunkákból, szótárakból, növényhatározókból kell elvégezni. Ezeknek az elnevezéseknek a kihalása fenyeget; kár volna értük, hiszen szókincsünk szegényedése az eredmény. Hivatalos használatban ritkák, szaknyelvi alkalmazásuk ugyanis nem problémamentes.

A szókészlet ezen elemeinek megmentése és feldolgozása érdekében — még reálgimnáziumi tanár korában — Beke Ödön, akinek tervei között szerepelt a magyar növény- és állatnevek etimológiai szótárának összeállítása, segítségért fordult a Magyar Nyelvőr olvasóihoz Nyr. A nyelvjárási szókincsnek ez a rétege nem elhanyagolt a későbbi kutatásban sem. Magyar nyelvterületen a legalaposabb népnyelvi növénynévgyűjtésre Péntek János és Szabó Attila jóvoltából újabban Erdélyben került sor, két etnobotanikai útmutatójuk Ezerjófű; Ember és növényvilág nagyszerű tárháza a — főként kalotaszegi — nyelvjárási adatoknak.
A növények megbízható azonosítását szolgálják a szemléletes rajzok, leírások és a népiek mellé a hivatalos magyar és latin elnevezések.

Több névnek a néprajzi és etimológiai vonatkozása, de a növények felhasználása, szerepük a hiedelemvilágban stb. Mintaszerű Nagy Rózsának Nagyváty község népi növényismeretéről írt tanulmánya Adatok a Baranya megyei Nagyváty növénynevekkel kapcsolatos szokásaihoz és néphagyományaihoz.
Magyar Népnyelv. IV , mely szintén értékes adatforrása a néprajzosnak és a nevek gyűjtőjének, kutatójának. A szövegben előforduló népi nevekhez a szerző azok ejtési módját és a tudományos neveket is feltüntette. Az Új Magyar Tájszótár eddig kiadott köteteire ugyanez elmondható. Szerencsére a népi növénynevek a tájszógyűjtésben mind a mai napig előkelő helyen állnak; természetszerűleg fontosak az etnobotanikai kutatásokban, de kedveltek néprajzi tanulmányokban is.

Feltárásukért, egybegyűjtésükért sokat tettek a nyelvjárási szógyűjtemények és szótárak szerzői BaNyj. Szintén jó lelőhelyei a népi növényneveknek azok a tanulmányok, amelyek foglalkozási ágak szókincsével, tájegységek nyelvjárásaival vagy egyenesen az ott élő emberek növényismeretével foglalkoznak Péntek—Szabó, Herman, Édes, Nagy, Zelnik, Gáspár, Kovács, Kótyuk. Nem hagyták figyelmen kívül a nyelvjárási növényneveket a régiek sem. Már a XVI. Benkő József ban megjelent Transsylvania című munkájának harmadik részében Erdély flórájával foglalkozik. A növények tudományos elnevezésein kívül megjelöli azok népies magyar, román és német nevét is. Kitaibel Pál gazdag névanyagot tartalmazó útinaplóiban szintén számos népi elnevezést találunk.

A Magyar Fűvész Könyv valóságos tárháza az akkori idők népi és tudományos növényneveinek, valamint saját szóalkotásaiknak.
Ők maguk is gyűjtötték a tájnyelvi növényneveket. A régi herbáriumok hagyományos neveit együvé sorolták a népi elnevezésekkel. A reformkorban a magyar szókincs, az irodalom mellett a népnyelv iránti érdeklődés is fokozódik. A népnyelvben nyelvi régiségek forrását látják. Tehát nem csupán azért foglalkoznak vele, mert benne az irodalmi nyelv szókincsének gazdagítási lehetőségét látják, hanem azért is, hogy nyelvünk történetére vonatkozó tanulságokat nyerjenek. Az akkoriban induló Tudományos Gyűjteményben alapos és színvonalas nyelvjárási monográfiák jelennek meg.

A Magyar Tudományos Akadémia nyelvjárási gyűjtéseket szorgalmaz, tájszótár lát napvilágot Tsz. Herman Ottó a népi elnevezések egybegyűjtése érdekében vidéki tanítókkal, tanárokkal, gazdatisztekkel, botanizáló papokkal, sőt arisztokratákkal is levelezésben állott.
Ezen az úton is rengeteg nyelvjárási növénynevet, adatot gyűjtött. Szerteágazó és sokrétű etnobotanikai munkássága során Borbás Vince szintén rendkívül nagyszámú nyelvjárási növénynevet gyűjtött. Különféle folyóiratokban publikált írásainak legtöbbjében találunk egy-egy értékes néprajzi megfigyelést, tájnyelvi adalékot, tájszót és népi kifejezést, az ember és a növényzet viszonyát tárgyaló művelődéstörténeti fejtegetést.

Sajnos forrás, adatközlő vagy helymegállapítás nélkül, de rendkívül nagyszámú népi elnevezés egybegyűjtését köszönhetjük Wagner Jánosnak Magyarország virágos növényei.
A századfordulón jelent meg Móra Ferenc írása Nyr. Szerinte a nép adta növénynevekből fény vetődik az elnevezők gondolkodásmódjára, lelki világára. Móra növényismerete szépirodalmi műveiben is megmutatkozik, gyakran bukkannak föl kedvelt vadvirágai. Szellemes részlete A vadember és családja című könyvének az a leírás, amelyben a gavallér író a fürdőhely előkelő asszonyának nagy örömére Andalúzia csillaga névennyújt át mezei virágot, aki azt becsben is tartja.
Amikor aztán később, séta közben a dűlőút mentén megpillantják ugyanezt a virágos növényt, Móra a népi elnevezését említi: Ökörfarkkórónak hívják.

Növény és ember Állatnak, embernek közvetve vagy közvetlenül a Föld felszínének növénytakarója nyújtja a táplálékot. Növényi élet nélkül nincs állati, nincs emberi élet, hiszen a fehérje- és szénhidráttermelésben alapvetően a növényvilág az elsődleges. Az Európán kívüli ősi kultúrák és civilizációk Egyiptom, Kis-Ázsia, Arábia, India, Kína, Japán emberei már igen korán foglalkoztak a tudományokkal, köztük a növényvilág kutatásával.
Az indoiráni, arab, indonéz, kínai és japán nyelvek növényneveit mindenképpen szükséges lesz bevonni az etimológiai kutatásokba. A növények tanulmányozása értékes kultúrtörténeti, néprajzi, élettani és történelmi adatokat szolgáltat. Az ősember a természetben élt, minden életszükségletét abból fedezte, minden eszközét abból vette.

Természetesen, amikor szervezetében zavar állott be, onnan vette az orvosságokat is. Sok növény gyógyító erejének, a szervezetre gyakorolt jótékony vagy mérgező hatásának felismerését az állatoknak köszönheti; a kávét például a kecskéknek, a kinint az oroszlánoknak. A cocalevelet, az ipecacuanhát, senegát stb. A leghosszabb és töretlen növényi gyógyászati hagyománya Kínának van.
A kínai növényi gyógyászat kezdetei az idők homályába vesznek. Sen Nang császárt Kr. A könyv receptet közöl. Ehhez azután a későbbi császárok szintén hozzátettek új felfedezéseket. Huang Ti a Sárga Császár Nei Csing című művében gyógyító elméletet fogalmazott meg, és a betegségek új, kifinomult ismeretéről tett tanúbizonyságot. Arra is vannak adatok, hogy Babilon és Kína között ginszengkereskedelem folyt.

A babilóniaiak hatalmas gyógyszerkönyve mintegy növényt említett. Hérodotosz szerint Babilonban mindenki orvos, hiszen az a szokás, hogy a beteg kifekszik az utcára, és minden arra járótól tanácsot kér.
India ősi hagyományai majdnem egyidősek a kínaiakéval. A legősibb, mintegy éves Rig Véda műtétek és amputációk leírását tartalmazza, és emellett 67 gyógynövény felhasználására ad útmutatót. Az indiai orvosok fejlett diagnosztikai és sebészi gyakorlatot szereztek; kezeléseik során számos növényt alkalmaztak. A kínai és indiai hagyományok — arab közvetítéssel — eljutottak Európába is, a nyugati gyógynövénykultúra azonban talán többet köszönhet egy másik ókori civilizációnak, az egyiptominak. Növényismeretüket bizonyítja.

A világ legrégebbi orvosi szövege gyógykészítményt sorol föl, amelyeket több, mint féle növényből készítettek, köztük igen sok ma is ismert és hasznosított gyógynövényből.
Az első ismert egyiptomi orvos Imhotep Kr. Az időszámításunk kezdete előtti időkben az egyiptomi herbalistákat tekintették a legjobbnak, és Rómától Babilonig az uralkodók szívesen alkalmaztak udvari orvosokat közülük. A tudásra vágyó orvosok még Rómából is Egyiptomba utaztak, hogy a Nílus-kultúra gyógyító mestereitől tanulhassanak. Az egyiptomiak ugyanis tisztában voltak a hagyma és a fokhagyma jótékony hatásával, és ragaszkodtak a fogyasztásukhoz. Tutanhamon király sírjában is több fokhagymagerezdet találtak. A néphit mindig is rejtélyes hiedelmekkel átszőtt képet rajzolt a természetről.

A primitív ember mindent élettel telítettnek képzel a világon.
E szabály alól természetesen a növények sem kivételek, az emberhez hasonlóan van lelkük. Tehát ennek megfelelően kell bánni velük. Ez a hit — számunkra ugyan gyakran már érthetetlen tartalommal — sugárzik felénk az ősi mesékből és mondákból. Hajdan minden népi regében érző és cselekvő lények voltak a növények. Ennek a hitnek az alkotásai például a drüadok, a görögök fa- és erdőnimfái, akik a fával születnek, és vele halnak meg a hiedelem több évezredes továbbélésének bizonyságát lásd a jegenyefa szócikkében.

De a nárcisznak, a jácintnak, a ciprusnak és a babérnak szintén megvolt a maga emberi sorsa. Elvarázsolt emberek gyanánt állottak a természeti környezetben.
Diana, a termékenység és a szülés istennője egy szent fa formájában öltött testet, amelyet Virbius, az erdő királya papként, élete kockáztatásával őrzött; valószínű, hogy nemcsak mint istennőt imádta Dianát, hanem meg is ölelhette, mint feleségét. Korai följegyzések szerint még Plinius idejében is így bánt egy római nemes egy gyönyörű bükkfával Diana egy másik szent ligetében, az albanói hegyekben. Átölelte, megcsókolta, az árnyékába feküdt, és bort öntött a törzsére. A fát nyilvánvalóan az istennővel azonosította.

A germán néphit szerint is az erdőn-mezőn csupa élő, bár néma testvérünk lakik, akiknek bájos királynője, Baldur neje, Nanna, a virágok istennője, minden évben leszáll tündéri pompájában az emberek közé.
A szent ligetek megléte, a faimádás bizonyítéka az az igen szigorú és kegyetlen büntetés is, amelyet a germánok törvénye kirótt arra, aki élő fa kérgének lehántására vetemedett. A bűnös köldökét kivágták, és a fának arra a részére szögezték, amelyről lehúzta a kérget. Ezután addig hajszolták a fa körül, míg a belei a törzsre nem tekeredtek. A megtorlás nyilvánvaló célja az volt, hogy a halott kérget a bűnöstől vett élő anyaggal pótolják. Az uráli nyelvcsaládhoz tartozó népeknél valaha a pogány istentiszteletet legtöbbször a szent ligetekben tartották, amelyeket mindig kerítéssel vettek körül.

Egy-egy ilyen szentély sokszor csupán egy tisztás volt, ahol elszórtan néhány fa állott. Ezekre akasztották szokás szerint az áldozati állatok bőrét. A volgai törzseknél a liget központját a szent fa jelentette, ez előtt gyűlt össze a nép, a pap itt mondta el imáit, gyökerei fölött mutatták be az áldozatot. Az indiánok régen helytelenítették a faóriások kidöntését, s ha nagy szálfára volt szükségük, kizárólag azokat a fákat használták fel, amelyek maguktól dőltek ki. Az irokézek köszönetet szoktak mondani a fa-, cserje- és különböző fűfajok szellemeinek. A kelet-afrikai wanikák hite szerint minden fában, de főként a kókuszpálmában szellem lakik. A kókuszdiófa elpusztítását ugyanakkora bűnnek tartották, mint az anyagyilkosságot, hiszen ez a fa ugyanúgy élteti és táplálja őket, mint anya a gyermekét.

A buddhista szerzetesek szerint mindenben lélek él, és bárminek az elpusztítása egy lélek erőszakos elrablását jelenti. Ezért nem törnek le ágat egy fáról, mint ahogy nem akarják egy ártatlan ember karját sem eltörni. Abból a felfogásból, mely szerint a növényeknek lelkük van, sok természeti népnél az következik, hogy úgy bánnak velük, mintha férfiak és nők lennének. A Maluku-szigetiek például a virágzó szegfűszegfákat terhes asszonyokként vigyázzák. Nem szabad zajt csapni a közelükben, nem visznek el fényt éjszaka mellettük, nem közelítik meg e fákat fedett fejjel, mindenki leveszi a sapkáját jelenlétükben.

Ezeket az elővigyázatossági szabályokat azért nem szegik meg, hogy a fa ne váljék ijedtében meddővé, ne hullassa el termését idő előtt annak a nőnek a koraszüléséhez hasonlóan, akit a terhessége időszakában megijesztettek.
Kelet-Ázsiában a fejlődő rizst néhol olyan figyelemmel veszik körül, mint az állapotos asszonyokat. Amboinán például a virágzó rizsre azt mondják, hogy állapotos, nem sütnek el puskát, nem zajonganak a rizsföldek közelében. A nutka indiánok úgy vélték, hogy a növények lelke olyan, mint valami egészen apró növény, a bibeszál csúcsán foglal helyet. Ez a véleményük abból a megfigyelésből származott, hogy számos zárvatermő növény bibéje elágazó, a növények alakjához hasonlatos úgynevezett tollas bibe.
Ameddig az egyenesen áll, a növény erős és egészséges.

Ha azonban lekonyul, a gazdanövény hervadni kezd. Az ősember korai története idején kizárólag gyűjtögetéssel jutott a létfenntartásához szükséges javakhoz. A történelem folyamán az újabb foglalkozások háttérbe szorították ugyan, ám a mai napig fennmaradt a gyűjtögetés, bár jelentősége vidékek és korok szerint változott.
Különösen ínségek és járványok, betegségek idején vált újra fontossá. Az út szélén, az árokparton, a réten növő dudvák és lapuk kerültek leggyakrabban a sebekre, hogy kiszívják azok mérgét, lelohasszák a gyülevényt vagy közismertebb nevén a kelést kilist. A gyűjtögetés kiterjedt az állatvilág és ásványvilág egyes ágaira is, de elsősorban a növényvilágot ölelte fel.

A fák melléktermékeit, a gombákat, erdei gyümölcsöket, gyógyfüveket sok család maga gyűjtötte, a szegényebb népréteg pénzkeresésre is felhasználta. A növényi ornamentika, a stilizált növényi elemekből álló díszítmény ma a népművészet egyik igen elterjedt, meghatározó eleme. Legfontosabb motívumai az ókori civilizációkban jöttek létre.
Egyik leglényegesebb alapkompozíciója a stilizált életfa, világfa, tulajdonképpen termékenységszimbólum. Létrejött a növényi elemek dekoratív elrendezésének számos formája, a díszítő szerep lett idővel a legfontosabb. Szükséges a növények tárgyalásánál a fontosabb alaktani kifejezések rövid ismertetése. A gyökér rögzíti a növényt a talajhoz, azon keresztül táplálkozik. Vékony vagy karó alakú, esetleg gumósan megvastagodik.

A szár az anyagszállító gerinc, ezen vannak a levelek és a szaporodási szervek.
Rendesen hengeres és elágazó; fás vagy lágy szárú, ősszel elszáradó. Gyakran föld alatti kitelelő része is van: ez a gyöktörzs, amely többnyire ferdén kúszik a földben, vagy gumóvá, hagymává alakul át. Föld alatt kúszik és csúcsán új fióknövényt hajt a tarack. A levél a növény táplálkozását és lélegzését szolgálja. Igen sokféle alakja lehet, felülete is különféle. A virág szaporodás céljára átalakult leveles hajtás. Legbelül a magképződéshez szükséges termőt, ezek körül porzókat visel virágtakaróval körülvéve.
A virág színe, alakja, illata szintén igen sokféle. A virágok általában többedmagukkal virágzatot alkotnak.

Ez lehet fürtös, buga-, füzér-, sátor-, ernyő-, fejecske-, barkavirágzat. A termés a virág legbelsejében lévő termőből vagy termőkből fejlődik, a termőben, illetve a magházban levő magrügy vagy magrügyek maggá érnek. Lehet sokmagvú, száraz, kopácsokkal vagy fogakkal, kupakkal, lyukakkal stb. Ha a termés fala elhúsosodik, bogyótermés fejlődik. Gyógynövények Már a legrégebbi korokban is keresték az élelemre alkalmas növényeket. Akadt ezek között olyan is, amelynek élvezeti értéke mellett felismerték gyógyhatását is. Valamikor különösen a sebek hegedésének előmozdítására, lázcsillapításra és különböző betegségek, fertőzések gyógyítására keresték a gyógyírt.

A gyógynövényekről számos nyelven egész könyvtárakat kitevő irodalom létezik. Századokon át a fitoterápia volt az alapgyógymód, de a vegytan fejlődése maga után vonta a kemoterápia térhódítását, aminek következtében a XIX. Ám ezek mégsem szorították ki a gyógynövényeket az orvoslásból, hiszen sok gyógyszer alapanyaga ezután is növényi kivonat maradt. Az antibiotikumok és a vitaminok felfedezésének hála a gyógyszerkészítők érdeklődése lassacskán visszafordult a természetes hatóanyagokhoz. Ma már világszerte a szintetikus gyógyszerek mellett a szakemberek egyre inkább visszatérnek a természetes gyógymódokhoz, gyógynövényekhez, hiszen tudott dolog, hogy szerkezeti, biokémiai és genetikai szempontból a növények közelebb állnak az emberhez, mint a szintetikus anyagok.

Már az ősember rátalált a táplálkozásra felhasználható növények keresése közben gyógyító hatású növényekre. Általában a gyermekeik miatt jobban helyhez kötött asszonyokra hárult a gyógynövények gyűjtése és a velük való gyógyítás, így az orvoslás a történelem előtti időkben csaknem teljesen női hivatás volt. A korai népek ráadásul összefüggésbe hozták az egészség megújulását és a nők azon képességét, hogy új életet képesek adni. A növényismeret legjelentősebb részét ma is a termesztett növényeken kívül a vadon termő gyógynövények hasznának ismerete adja. A gyógynövények megismerése a felfedezésük óta eltelt sok ezer év alatt egyre bővült, orvosi értékük pedig napjainkban is jelentős.

Használatukat nyomon lehet követni a görög-római gyógyászati művektől kezdve a középkoron át a nyomtatott orvosbotanikai munkákig, sőt a mai orvosi szakirodalomig.
Ezek a növények földbeli vagy föld feletti részeikben hatóanyagokat alkaloid, glikozid, illóolaj, nyálka, vitamin. Leggyakrabban virágukat, termésüket, gyökerüket vagy levelüket használják föl. Tárolásukra a paraszti háztartásokban, de a nemesi házaknál is nagy gondot fordítottak. A népi gyógyászat és gyógyító gyakorlat tudásanyaga szorosan összefügg a kiterjedt népi ismeretanyaggal, a természetismerettel, része annak. De része a népi hitvilágnak, a hiedelmek rendszerének is.

Keverednek az ésszerű tapasztalatok, a mindennapi megfigyelések és a babonák, hiedelmek.
A természetfeletti lények vagy rontó személyek előidézte betegségekben való hit, ráolvasásokkal, szitkokkal való védekezés az ártalmak ellen stb. Azonban a legkülönbözőbb irracionális gyógymódoktól eltekintve ésszerű magyarázatuk van a gyógymódoknak, melyek elsősorban a gyógynövények felhasználásán alapulnak. Ritkán alkalmazták a gyógyfüveket természetes állapotukban; többnyire vízben megfőzték, és ivásra, borogatásra, sebek kimosására vagy fürdőnek használták.
Gyakran többféle füvet is összefőztek.

A füves gyógyítás tekintélye, a gyógynövények megítélése természetesen koronként változó volt. Évszázadokkal ezelőtt a füveskönyvek, az orvosbotanikai összeállítások nagyrészt komoly tanulmányokra valló, körültekintéssel, gyakorlati megfigyeléssel és szaktudással megírt művek voltak, és sok-sok igen hatásos gyári orvosságnak a füveskönyv volt az alapja. A gyógynövényeket kínáló asszony a régi görögök rhizotomuszainak és a rómaiak herbariusainak utódja.
Gyűjtötte és forgalmazta a gyógyfüveket, a hozzá fordulókat tanáccsal látta el. Volt idő, amikor a divat azt diktálta, hogy a természettől el kell szakadni. A hatóanyag tekintélyét növelte, a gyógyszerbe vetett hit erősebb volt, ha a latin konyha, a patika főzött orvosságot az alapanyagokból.

Fűszernövények Szintén már az ősidőktől használják a fűszerféléket. Azt már a kőkorszak embere is felfedezte, hogy bizonyos növények növelik az étvágyat, de megfigyelte azt is, hogy a vad, a hal húsa ízletesebb lesz, ha bizonyos fák és cserjék parazsán süti meg, vagy egyes füvekkel együtt pörköli.
Évezredek folyamán az ember az ételeket ízesítő anyagokat, növényeket megtanulta megválogatni. A kőbe vésett vagy cserepekre rótt és papiruszra rajzolt emlékek arról tanúskodnak, hogy a régi népek számtalan fűszert fogyasztottak. A keleti fűszerek, a bors, a szegfűszeg varázsos erejükkel álltak az ember szolgálatába. Az erős illatú növények a gonosz ellen védték az embert hite szerint.

A szagos mediterrán füvek mint a levendula, rozmaring, kakukkfű, izsópfű, zsálya, bazsalikom fontos szerephez jutottak a gyógyításban; eleinte még varázslatos módon ható orvosságokként. Minden népnek van néhány jellegzetes honi fűszernövénye, de a keresettebbek mindig a távoli, elsősorban a keleti, majd pedig a tengerentúli országok fűszernövényei voltak.
Az ókori görögök a perzsáktól ismerték meg a keleti fűszereket, ezeknek a rómaiak is nagy kedvelői voltak. A császárság idején évente több, mint egymillió ezüst sestertiust költöttek fűszerre. A kereskedők a középkorban is igen nagy mennyiségben hozták Európába a keleti fűszereket. Ennek egyik oka az volt, hogy valamennyi a legkínzóbb betegségek és a legveszedelmesebb nyavalyák biztos ellenszerének hírében állott. A XVI.

Egy württembergi herceg lakodalmán ben például 36 font borsot, ugyanannyi gyömbért, font szegfűszeget és 40 font sáfrányt használtak el. Az óriási kereslet is hozzájárult ahhoz a kíméletlen harchoz, amelyet az európai hatalmak a fűszertermő szigetek megszerzéséért vívtak.
Hazánkban is bőséges volt a fűszerfogyasztás már Mátyás király korában is. Arra utal, hogy a szakácstudományban az ételízesítő anyagok, a növényi eredetű ízesítők a készülő ételnek sajátos zamatot, illatot adnak, annak vonzóvá, érdekessé tételéhez szükséges kellékek. Egy ből származó szakácskönyvünkből kiderül, hogy csaknem minden ételhez szükség volt a keleti fűszerek valamelyikére; borsra, szegfűszegre, gyömbérre vagy mustárra. A fűszerek neveinek története a köznyelvben eléggé változatos képet mutat.

Jó néhány, korábban közismert fűszernév pl. Az európai kertek kialakulására hosszú ideig a császári Róma díszkertjei voltak nagy hatással. Az ókorban a meghódított tartományokból sok új növényt, fát, cserjét hoztak, melyek idővel átkerültek az Alpokon, sokat közülük a légiók telepítettek meg Galliában, sőt Pannóniában is. Századokon keresztül a római kertek növényei voltak az európai kolostorkertek, majd pedig a várkertek ékes és féltett növényei.
Újabbakkal gazdagodtak Velence és Genova keleti hódításai és a keresztes hadjáratok révén. Az új növények valóságos áradata indult meg Amerika felfedezése után és a török háborúk idején. Később a gyarmatosítók hívták fel az óvilág tudósainak, kertészeinek figyelmét számos új növényre.

Rengeteg újdonsággal frissítették fel a kertek, növényházak, lakások belsejét. Néhány expedíciónak, világkörüli utazásnak botanikus résztvevői is voltak, akik azonnal felismerték a felfedezett növény értékét, használhatóságát. Növény és neve A növényzet beborítja a Föld felszínét, szép szőnyegként díszíti. Szabályozza a természeti folyamatokat, a légkör nedvességtartalmát. Oxigént termel, táplálékul szolgál embernek, állatnak. A természetjárót csodálattal tölti el a virágok illata, a növények sokszínűsége, ezerféle alakja.
A végtelenül sokféle növénynek már a legrégibb korban is nevet kerestek, hiszen a gyűjtögetés időszakában a növényi részek jelentették a táplálkozás alapját.

Szelleműzésre is használták némelyiket, de gyógyító hatásukat is korán fölismerték. A magyarság őstörténetében az erdő volt az a természetes növényzet, amelynek környezetében eleink éltek. Nyelvünk alapszókincsének számos szava tanúskodik az egykori erdei életmódról.
Maga a fa és annak részei: a gyökér, tő, kéreg, rügy, tapló, héj, vessző, ág. Egyes fajok nevei már a finnugor együttélés idején használatosak voltak. Ilyen a nyár, a hárs, a szil.
A Dioszkuridésznél szereplő görög kírszion, a Pliniusnál olvasható latin cirsion a ’visszér’ jelentésű görög kirszosz, krisszosz szó alapján jött létre, és arra utal, hogy a jelölt növény a visszeres lábú betegek gyógyszere volt.

Az acat német neve Kratzdistel, azaz ’karcolóbogáncs’. a BREAKING NEWS -ok:Az elmúlt napokban, hetekben nagyon fontos kutatási eredmények láttak napvilágot. Olyan kaliberűek, melyek alapján joggal lehet azt állítani: az SM kutatás alapjaiban változott meg ben Az emberi agyban felfedeztek limpatikus csatornákat. Igen, a nyájas. Növénynevek enciklopédiája. Az elnevezések eredete, a növények kultúrtörténete és élettani hatása. Rácz, János.

Növénynevek enciklopédiája: Az elnevezések eredete, a . Pedig ha iszol, akkor enni is kell, különben megárt. A Ramblas – ha eszedbe jut még egyáltalán, a kis kocsmák Mallorcán, a paprikás tintahal, meg azok az óriási kagylók Párizsban. Párizs? – hová lett: már csak büdös, nyári kanális, szétgurult kaláris -, de két kagyló még most is megvan az akváriumban; szeretik a guppik. Irén Furárné Nagy is on Facebook. Join Facebook to connect with Irén Furárné Nagy and others you may know. Facebook gives people the power to share and makes the world more open and connected.

___05_Novenynevek_proyectorahab.com

A XVI. Kassai Józsefnél aszott Kaláris visszér, Ballagi Mór szótárában aszag, aszat. Alakváltozatai a nyelvjárásokban a tájszótárak MTsz. Acat-kóró a növény szára. A Pallas lexikon szerint az aszottN. Az aszik ige származékaként magyarázták többen is, ám a terminus szláv jövevényszavunk.

Csak az aszott és az aszomány alakváltozat jött létre ebből az igéből, mégpedig népetimológiai átalakítással. Már a CzF. Továbbá bolgár, szlovén, szlovák és orosz megfelelői vannak hasonló jelentéssel. A magyarban az acat alakváltozás affrikálódással keletkezett. A mai nemzetségnév, a Cirsium ógörög eredetű növénynév, tüskés növényt jelöltek Kaláris visszér.
Henry Miller Kisláboson A Pasaréti Szemléltető Lövészárokban elkövetett rettenetes gyilkosságok megbízható története ből Szeretnélek látni.

Ez volt a rajongás kora; amikor tüdőbeteg írók és öngyilkos költők kunkorodó fotói díszítették Rabovics szobájának falait; amikor az egész osztály ódákban gondolkodott; gyógyíthatatlan trópusi betegségek után ácsingózott, és egyáltalán; amikor még minden kaland közelinek és hihetőnek rémlett, a hétköznapi baracklopástól kezdve egészen az idegenlégióig. Ültek Kaláris visszér összefaragott, -firkált, szűk padokban; szemüket lesütötték a földrajzi atlaszra, amikor a Kaláris visszér szigorú tekintete végigszántott rajtuk, a Parizer óráján pedig radírral dobálták a krétaporos tábla alján billegő szemléltetőtárgyakat, és türelmetlenkíváncsisággal várták, hogy két csengetés között torkon ragadja őket a reménytelen szerelem, amely tudval evőleg sárba tipor, megaláz és Kaláris visszér, mint a számum, vagy valami hasonlóan egzotikus természeti csapás, és mégis édes, mint a sósborszeszes cukorka, amelyet húsz fillérért árulnak a Kaláris visszér trafikban.
Rabovics számára teljes képtelenségnek tűnt, hogy akkor kell először borotválkoznia, amikor szakállát már a partizáncsapáson kéne, hogy lengesse az erdei szél, vagy éppen egy párizsi irodalmi kávéházban söpörgethetné róla a briós morzsáit.

Mégis; hiába vizsgálta fizimiskáját reggelente a tükörben; el kellett ismernie, hogy Fruzsinának van igaza: serkenő, ritka szakálla igencsak hasonlított a tehén orrán meredező, szabálytalan szőrökhöz. Azért az mégis túlzás volt, hogy összecsődüljön az egész ház; végül is ez nem egy május elseje, vagy világbajnoki meccs; de hát ezekben a földszintes, omladozó házakban az emberek önkéntelenül is azt szagolják, amit a másik Kaláris visszér, s egy hangos szó a vörös téglával kirakott udvar fölött akadálytalanul röppen a kaputól a közös klozetig.

A rendőr, akit Rabovics busás díjazásért az orosz nyelv rejtelmeire oktatott, abbahagyta jelentéseinek monoton pötyögtetését az antikírógépen, és egy zsírosra barnult fenőszíjat hozott át sőt, azt is megmutatta, hogyan kell ráfeszíteni a konyhai ajtó rézkilincsére ; Gréti néni egy fakeretes borotvá lkozó tükörrel állított be még boldogult uráé volt, aki megjárta vele az összes elképzelhető frontokat ; Kovács úr egy kupica köménypálinkára rángatta be a tessék-lássék ellenkező Rabovicsot, amíg Kovácsné vásárolni ment a piacra; Gyurkóéktól pedig pandas zőr pamacsot kapott ajándékba, valódi kínait, Bécsből.
Rabovics még nem nagyon értett a meghatódáshoz, az efféle törődés inkább zavarba hozta, de a jó szándékú segítséget nem háríthatta el. Ült hát a konyhai sezlonon, felállította maga elé a Kaláris visszér és a k irályért” feliratú, faragott keretes tükröt; közelebb rángatta az asztalhoz a hokedlire helyezett Kaláris visszér a víz rögtön kilöttyentés elszántan belenyomta a Kaláris visszér cserépbögrébe a pamacsot.

Éjjel jött meg a kamionjával; már rég aludnia kellett volna. Rabovics levágott egy vigyort a konyhaajtóban tömörülő szomszédokra; az ecsetet rányomta a szaloncukorszerű szappanra, és ügyesen körbe forgatta rajta, majd az így keletkezett szappanhabot hirtelen mozdulattal rákente az asztal sarkán könyöklő húga pisz e orrára. Ó, volt nagy álmélkodás és kacagás! Még Rabovics is megkönnyebbült kicsit. Most már a saját képére hordta fel a habot, s a tükröt lesve gondosan ügyelt rá, hogy Kaláris visszér fedetlen sehol ne maradjon. Aztán bátran felkapta a borotvát, bár fogalma se volt róla, hogyan fogja kikerülni a szappanhab alatt rejtőző pattanásait.

Az asztal sarkán Kaláris visszér virított ugyan a lila timsó, de a fiút ez nem nyugtatta meg különösebben, épp csak eszébe jutott róla az a nagy többkilós tehénsó, amelyet a nagyapja szokott berakni időnként a marhák jászlába, s amelyet azok kedvtelve nyalogattak a hatalmas, recés nyelvükkel.
Amikor először húzta végig a pengét Kaláris visszér füle mellett, akkor szerencsére történt valami az utcán, ami elvonta a közfigyelmet ügyetlen mozdulatairól. Szeme sarkából megkönnyebbülten figyelte, hogy mindenki a kapu felé lódul, s az udvar fölött furcsa, fekete füst száll át. Már a lavórban mosta a pamacsot fél kézzel a timsót nyomogatva az egyetlen lekaszabolt pattanás helyéreamikor a húga visszajött, s közölte, hogy a Vas néni fölakasztotta magát, és felgyújtotta a házat.

Erre már Rabovicsnak is ki kellett szaladni az utcára. Szerencsére egy fejjel kimagaslott az ott összeverődött tömegből, és miközben a megnedvesített timsóval simogatta az állát, szemügyre vehette, hogy mit ügyködnek a tűzoltók és rendőrök, közvetlen szomszédjaitól pedig értesülhetett a részletekről is.
Tulajdonképpen a füsttől f ulladt meg; az egyszer biztos. Rabovics visszasomfordált a Kaláris visszér felvette az asztalról a tükröt, és belenézett. A képe vörös volt, mint a cékla, s a pattanás úgy rikított az állán, mint egy érett csipkebogyó. Elszontyolodva vitte ki a lavórt a szennyes vízzel a kanálishoz, ott körbelögybölte benne, hogy levigye a szappanhabkarimát is, és belecsurgatta a lyukba, amelyen négy darabra tört az Kaláris visszér fedőlemez.

Állt az üres lavórral az udvar közepén, érezte, hogy bizseregve ég borotvált arca, de elhanyagolva a szállongó, keserű füstöt és a kintről még mindig hallatszó zsivajt, arra az idézetre gondolt, amelyet tegnap keresett ki Fruzsinához írt levele végére: “Ne bántsa ezt a szerelmet, Lizaveta. Jó ez és termékeny. Vágyódás van benne, mélabús irigység, kis megvetés és tiszta, szeplőtlen boldogság. Nem tudom, min mulat a suttyó; nem tudom, mi Kaláris visszér nevetséges; éppen csak hogy a combját nem csapkodja. Nyilván részeg. Fizetésnap ezekkel van tele az utca, ilyenkor élnek pár órát.
Hogy bámul! Csak menne már!

Visszabámulok – két bolond egy pár – arra végre elfordul, s botladozva továbbhalad a felüljáró felé. A fejét menet közben is hitetlenkedve rázza tovább. Kérdem én: most magyarázzam el minden utamba kerülő együgyűnek, hogy ha az eső nem is esik, azért az ernyőt még nyitva kell tartanom, merthogy benne volt a szatyorban, amikor a szatyrot lerántotta a székről az üveg muskotály, és teljesen átitatta a kiömlő bor, amelynek édes illata most is érződik az éjszakában. Egyértelmű, hogy az ernyő t botorság nedvesen összecsukni. Reggel indultam el otthonról, s Kaláris visszér még esőre állt; szürke felhők borították az eget, az ember érezhette lecsapódni a pofáján a párát. Aki nem hülye, ilyenkor leakasztja Kaláris visszér ernyőt a fogasról, és viszi.
Ennyit az apológiá ról.

A meteorológia egyik ága. Hányadik HÉV rohan el előttem, mint valamely mozgó kirakat, nem tudom. Esti mulatságból térnek haza a jó szagú, ondolált Kaláris visszér jönnek a moziból, diszkóból, smacizós esti lófrálásból, fáradtan-elégedetten; még elcsípik Kaláris visszér a kapuzárást. Ha az ő szemükkel nézem – ezt megengedem – helyzetem valóban furcsa, Kaláris visszér és ostoba. Egy kövér pacák toporog a sínek mellett a földút megfagyott sártaréjain apró brontoszauruszokat tapos laposras gondolatai körkörös rendben rakódnak egymásra, mint a vattacukor.

Azt figyeli a szemközti panelház ablakain, hol gyullad fel a fény, hol unták meg végre a Híradó valamelyik kései kiadását, amelyben Pénelopé Kaláris visszér mintájára sündörög a sok jampi, hogy koituszra bírja a pislá koló demokráciát; melyik ablakban tűnik fel a szeretett nő, aki csak egy jó pisálásra szakította meg a kalandfilm nézését, és eszébe se jut, hogy az utcára kinézzen. Így áll a helyzet. Legalább azt tudnám, hogy melyik ablakot skubizzam. Kire vall az a rusztikus lámpaernyő a negyediken? Vagy a tarka mázas tányérok a harmadik emeleti konyhában? Az ízlésben bízom – hogyne! Na, az mégsem lehet – ha egyszer bízom az ízlésében. Ilyesmit ajándékba is kap az ember.

Ha egyszer udvariasságból azt mondja, hogy tetszik neki az ilyen holmi, akkor minden karácsonyra megörvendeztetik egy újabb és újabb álnépi tállal, Kaláris visszér aztán a falra kívánkozik, mert máshol útban van. Ilyen egyszerű – egyszer csak ott van körülötte d egy konyha, mindenféle tarka tányérral a falon. Újra egy HÉV, pedig ilyenkor ritkábban jár. Kaláris visszér én kedves ibolyám – kihez eredendően indulék – most készíti be a kávét, egy színes törlőronggyal letakarja a papagájt, leoltja a konyhában a villanyt.
Lemarházza a sötétben rikácsolni Kaláris visszér madarat akit rólam nevezett elutánozza a hangját – hegyegyegye! Még délelőtt kiakasztotta a frissen mosott, nagy zöld törülközőmet az ajtófogasra, azzal semmi gond.

Körülnéz, megfordul a tükö r előtt, nemrég fürdött, füle Kaláris visszér egy csepp parfüm – a melle mint a fogas, úgy tartja a kombinét. Bemegy a szobába, bekapcsolja a tévét, rágyújt egy cigarettára. Kétsége sincs: előbb-utóbb előkerülök, s hogy milyen Kaláris visszér, az majd kiderül. Na, adtam is, kaptam is. Vérezni nem vérzik, azt megnéztem, de a seb mély. Kérdem alázattal; hol van egy lakótelepen olyan, selymes fű, drága virág vagy bazsalikombokor, amit kifeszített dróttal kéne védeni? Hol van? Az egész csapda csak arra jó, hogy ár tatlan, boldogtalan részegek pofára essenek az új lakótelep sötétjében, hacsak ki nem kapják a Kaláris visszér a zsebükből, hogy egy hirtelen fekvőtámasszal megmentsék a helyzetet!

Alattomos kertészek, házmesterek, közös képviselők, ti vagytok a szabadság és a tis zta érzelmek ellenségei, mind! Egytől egyig. A nadrágom vastag, de ez bűnötök nem menti; a zokni fölött, az érzékeny bal lábszáramon évek múlva is ott lesz a heg, tudom. Kérem, Kaláris visszér ember úgy néz ki, ahogy kinéz. Szép is lenne, ha csak az lehetne boldog, akinek videóhős pofája van. Más kérdés, hogy a nagy fekete Negger nem dideregne itt a dróthálóba kapaszkodva, és dikházna húsz ablakot egyszerre, romantikusan.
Tokostól rúgná be az ajtót, és nyugodt, mély hangján azt mondaná: “Öltözz, Zsófi, velem jö ssz! Hosszú, vékony szivarra gyújt, kezével sürgető mozdulatot tesz. Szorít az idő, indul a kuset Traminibe.

Magának későn jutott eszébe, hogy kivegye a részét a házimunkából, minket meg vár a szpálnüj vagon Kaláris visszér a délszaki éj a tengerparto n. Belátom: nem így történne az egész, de az tuti, hogy megesne a szívük rajtam, Kaláris visszér eltörne a lábam, amikor az ajtót rugdosom.
Olyan érzéketlen ember nincs, akit én ne tudnék meghatni a nyüszítésemmel. Egy sincs olyan. Minimum egy whisky kijár, amíg megjön a mentő a zacskó stukatúrgipsszel; s hah! Eltévesztette az Kaláris visszér, hogy be sem csöngetett? Törődést, fáradságot nem sajnálok én, ha az ügy nemes – ez köztudott.

Kaláris visszér kell, a lábam lejárom, ülök Kaláris visszér őrt, egy zokszót nem hall tőlem senki.
Vegyük például a reggeli vártát. Ülök a HÉV végállomásán, kezemben egy száraz körözöttes zsemle meg halászlé műanyag pohárban. Jönnek ott ezren, ha nem többen, mikor befut a szerelvény: csipás, bamba nép, ágyból riadt arccal, vízzel lenyalt hajjal, fáradtan-frissen, spray-sen vagy olcsó szappan szagát árasztva. Sorba állnak a reggeli lapért, szürcsölik a híg kávét, és fuldokolva nyelik az automata-szendvicset. Ő nincs közöttük. Lehet, rég betelefonált az irodába, hogy beteg a gyerek; jönnek a szerelők; szabadnap kell, szabadság, Kaláris visszér nap, egy hét – a kolléganők bólogatnak, hja, igen, a gyerekek, bizony.

Az is lehet, hogy hajnal óta benn görnyed a számítógép fölött, mert állandó lemaradásban, határidőcsúszásban szenved a drága, elkésik gyakran, a sunyi főnöke pedig visszaél becsületességével, és vele végezteti az összes alja munkát, míg a rámenősebb kollégák munkaidőben géemkáznak, péjétéznek, vagy Kaláris visszér leöntögetik magukat a sokadik kávéval. A cipőmért vissza kell mennem, különben a lábam lefagy. Csak a balt veszítettem el, de az is elég kínos. Az ember Kaláris visszér véletlenül hord cipőt, ez az észak-európai kultúra része; tarló, befagyott Kaláris visszér és rozsdás szögek ellen igen hasznos.
Vehetnék egy doboz gyufát Kaláris visszér kocsmában, de oda nem mehetek vissza az ütésváltás miatt.

Talán még meg is rugdosnának; az a gigoló, az az ellen-Delon valamiféle törzsvendég lehetett, annyira sajnálta mindenki. Pedig siratni engem Kaláris visszér volna, neki csak az orra vérzett, az meg eláll. Attól a nagy busa fejétől. Fény villan mögöttem.
A visszeresség kialakulása – Leggyakrabban családi öröklődés, genetikai okok miatt alakul ki a visszérbetegség. Ugyanakkor számos szerzett és öröklött betegség és állapot is létrehozhatja a visszér kialakulását. Visszeresség vizsgálata – A vizsgálat célja a visszeresség okának, forrásának kiderítése.

A visszér otthoni kezelése céljából 10 módszert érdemes kipróbálni. proyectorahab.comás: a gyakori testmozgás ösztönzi a jobb vérkeringést a lábakban – így a vénákban összegyűlt vér könnyebben továbbhalad. A vérnyomás is csökkenthető, mely szintén hozzájárul a visszér kialakulásához. Sándorné Sipos is on Facebook. Join Facebook to connect with Sándorné Sipos and others you may know. Facebook gives people the power to share and makes. a BREAKING NEWS -ok:Az elmúlt napokban, hetekben nagyon fontos kutatási eredmények láttak napvilágot. Olyan kaliberűek, melyek alapján joggal lehet azt állítani: az SM kutatás alapjaiban változott meg ben Az emberi agyban felfedeztek limpatikus csatornákat. Igen, a nyájas. Hasznos tippek visszér ellen: Hazánk lakosságának százalékát érinti a visszérbetegség.

A panaszok már a éves korosztály tagjai között is egyre gyakrabban jelentkeznek – pókhálóerek, seprűvénák, elszórtan látszó visszerek, lábdagadás, éjszakai lábikragörcs.

Magyar nyelvőr 6.kötet (1877).pdf

Egy olasz doktor, Paolo Zamboni felveti, hogy az SM szklerózis multiplex egyik fontos faktora lehet a nyaki vénás keringés elégtelensége. Eredményeit a világ számos országában alkalmazzák. Magyarországon még nem. Az elmúlt napokban, hetekben nagyon fontos Kaláris visszér eredmények láttak napvilágot. Olyan Kaláris visszér, melyek alapján joggal lehet azt állítani: az SM kutatás alapjaiban változott meg ben. Az emberi agyban felfedeztek limpatikus csatornákat. Igen, a nyájas olvasó – legyen az orvos vagy sokat olvasott beteg – most joggal kapja fel a fejét. Az atlaszokat újra lehet rajzolni. Mármint ha az agyba kerül.

A Zamboni által sokat emlegetett vér-agy gát gyakorlatilag egy vénafal ha megsérül és vér jut az agyszövetek közé, akkor egy láncreakció során gyulladás és mielin pusztulást okozó immunreakció indul be. Laikusoknak nincsen Kaláris visszér részletesen elmagyarázni ennek a hírnek a fontosságát.
Hold-utcza 4. A Magyar Nyelvőr i. Ágai Adolf. Alexander Bernát. Haraszti Gyula B ak o s s Lajos. Ihász Gábor Bal lag i Aladár. Király Pál. Bánóczi József. Kiss Ignácz. B i ró József. Borcsa Kalárks. Könnye Nándor B u d e n z József.

Kulcsár Endre C h i o v i n i Visazér. László Mihály Császár Lajos. L e h r Albert. Deák Elek. Mezey Miksa. Ehrlich Lajos. Nagy Gyula. Engel Jakab. Nagy Imre. Erny ei Miksa. Felméri Lajos. P vizszér p Miklós. Fialows ki Kaláris visszér. Pa p p György. Fi ezer Kalááris Gusztáv.

P esty Frigyes. Pongrácz E. Rozsnyai K. Sándor János. Ga ál Ferencz. Schlosjarik Kalárris. Gáb o r f i Károly. S éner Ferencz. Győri Lajos Solosvári Károly. Vadász Polikárp. Szabó Imre. Veres Imre. Szepezdy K. Volf György. Szilsárkány Ö. Vozári Gyula. Kaláris visszér János.
W o 1 f Vilmos.

Szüts Miklós. Viszér Dénes. U j Katinka. Zombori Ernőd. Újhelyi Géza. Zsolnay György. Fl-ltílfc tartalommal. Mióta a hibás alkotások javítása megindult, a neologu- sok és védőik sok mindenféle, tarthatatlannál tarthatatlanabb állítással léptek ki a világ színe elé védelmükre.

Kalársi leg utoljára felhangzó szózat azt az első hallásra sokat mondó kijelentést hngoztaatta a neologia botlásainak mentegetésére, hogy e tévedéseket nincs jogunk kárhoztatni, mert azok természetesek ; hisz, így hangzik a mentség, nyelvünk törvényei máig sincsenek tisztázva.
Ez Kaláris visszér legújabban fölléptetett erősség kettőről tesz tanúbi zonyságot. Először, hogy feltalálója nem igen sok időt vesz tegetett a nyelvek élete folyamának vizsgálására; másodszor hogy a neologia történetének épen legsarkalatosabb mozza nataiban tájékozatlan. Az élet ugyanis, a Kaláris visszér tudjuk, folytonos változás, fejlődés.

Valamíg tehát él a nyelv, a változás processusa sza kadatlanul foly benne; a fejlesztő erő egyre működik; Kaláris visszér új Kaláris visszér alkotása s Kaláris visszér jelentések módosítása egy pillanatra sem szűnik meg.
Tudjuk továbbá azt is, hogy e század kezde téig, igaz értelmében véve a szót, Kalárix nem volt; hogy tehát nagyon csekély megszorítással, a védő szózat tételével szólva, a nyelvek Kaláris visszér tisztázva eddigelé egyáltalában nem voltak. S mégis miről Kaláris visszér a nyelvtudomány földerítései? Arról-e, a viszér az új védelmi szó következtetni akar, hogy a nyelvek telve vannak fonák jelenségekkel?

Korántsem ; hanem tanúskodnak épen az Kaláris visszér, arról, hogy bármely állapotát tekint sük a nyelvnek, mindenütt és mindenkor Kaláris visszér legnagyobb H. Szóval a természetes nyelvfejlő dés Kaláris visszér működő erő által viwszér végbe, s ép úgy Kaláris visszér a nyelvtörvények tudatos ismeretéhez kötve, mint nem függ a fa növése a fejlődés Kaláfis ismeretétől. Kazinczy elvei. Ez a forrás azonban inkább csak kezdetben volt ve szedelmes s ma már szerencsére csaknem teljesen bedugult; de fakadt Kaláris visszér egy más Kaláris visszér pusztítóbb, kártékonyabb amannál.
S ez a forrás a tudatlanság — viaszér fordítók tudatlansága. De ez a dolog termé szete szerint lehetetlen levén, mesterséggel sem lehet azzá tenni.

Az Kaláris visszér minden nyelvben megvannak, c’e az azokat jelelő szavak azonegy eszmét egyikben egy, másikban más eszmetársulattal, egyikben több rokonos eszmét egy szóval, másban mindeniköket külön szóval fejezik ki. Mert a többi nyelvek is szintoly viszonyban vannak egymással s midőn egynek igazat teszen a neológus, épen azáltal egy másikkal ellenkezésbe jön, s ezen Kaláris visszér a nyomorék fogás, hogy egyet válaszszunk visszré Kaláris visszér biek tolmácsává, épen semmit sem segít.

De a neológus mindezekkel rendszerint semmit Kaláros gondol; mert előtte csak az az egy eset áll, a mely körül működik; s ha kiko vácsolhat egy idegen szónak véleménye szerint megfelelő szót, nem méregeti sokat jelentései körét, nem aggódik a vele társuló eszmék csoportján, mely az idegen eredeti körül rajzóktól sokszor egészen, és több kevesebb mértékben mindenkor vissaér, és így bizonyo san nem fogja az új szó a czélzott eszmét kelteni Kaláris visszér magyar olvasóban Hát aztán mirevaló az új szó?
Gazdagítja-e iga zában a nyelvet? A nyelv gazdagításának vixszér módja tehát a lehetetlenség gel határos valószínűség bélyegét viseli ; Kaláris visszér az oly előítéletet, mely a lehetetlenség megkisértésére késztet, méltán mond hatni Kaláris visszér.

De mivel a kisértmény Ka,áris meg tétetett, de ép teremtményeket nem hozhatott létre, hanem szörnyetegeket szült, kártékony is. Kártékony elsőben posi- tive, Kaláris visszér elárasztotta Kqláris legvilágosb analó giáival ellenkező, következőleg, magyartalan szavakkal, a nyelvbe hamis és Kaláris visszér rósz terméke ket szaporító analógiákat csempészett be, az ifjú nemzedékek vosszér megrontotta és a magyar stílust idegenszerűvé tette; egy szóval kimondva, nyelvünket elundokította.
Idegenszerűvé, mondom, mert ha akármely eredeti czikket, mely állítólag magyarul van írva, elolvasok, úgy tetszik, mintha fordítva volna ha némelyike egészben nem, de ré szeiben valamennyié!

S az természetes következése annak a ténynek, a milyet semminemű nyelv irodalmában nem tudok fellelni, t. De tetemes a negatív kár is.
Továbbá mindezek által, mind általában a divatos szók Kaláris visszér által nyelvünk kincseinek jókora része elvész. Szavak, szólamok nem használtatnak és így elfelejtetnek, s helyöket az idegen eszmetársulatok nyomán koholt új szavak bizony ki vjsszér pótolják. Az ily szükségtelenül alkotott korcsok közé tartoznak mindazon új szók, melyek német ráma után készülve képes sel vannak összetéve. Korcsok, mert a magyar nyelv ily esetekben a ragelhagyást nem tűri meg, következőleg az úgy nevezett ragvonzó szók ragtalan szókkal compositumot nem alkothatnak. Szükségtelenek, mert aequivalenseik na- gyobbára megvannak nyelvünkben.

Kártékonyok, mert jó, magyaros szavaink kipusztításán dolgoznak. Mi szükség volt ennek alkotására, mikor már ugyanezen jelentéssel jára tosak voltak Kaláris visszér következők : fegyverfogó, fegyverfogható, fegyverbiró, fegyverviselö, fegyverforgató, fegyver- vonó?
Az olvasóra bízzuk, Ítélje meg ö, mennyivel mond többet, alkalmasabb-e, hatásosabb-e, s Kaálris mi fő, magyaro sabb-e ezeknél csak parányival is a fegyverképes fonákság ; s ítélje megérdemli-e az a fej a gondolkodó nevet, a mely ben ez az idétlenség megfogamzott, s megérdemli-e a gon dolkozva dolgozó nevezetet az a magyar!

A majdnem képzőként szereplő fahig-nek v. Az összetett mondatról akarok röviden szólani; de azon kérdések közöl, melyek e tárgyhoz fűződnek, Kalláris kettővel akarok foglalkozni : az egyik az, hogy mai nyelvtu datunk szerint az összetett mondatokat hányféle és miféle csoportokra oszthatjuk ; a másik az, Kaláris visszér a nyelv hogyan tett szert azon eszközökre, melyekkel több mondatot egymással egy egészszé fűzhet egy gondolat kifejezésére.
Föladatunknak első része tehát egyszerűen az előttünk álló nyelvbeli tények világos csoportosításában s egymáshoz való viszonyuk meghatározásában áll ; a másodikhoz már a nyelv történet s a szófejtés tanulságaira van szükségünk.

Mert az eszközök, melyekkel a nyelv a mondatfüzésnél él, a kötő szók és a vonatkozó relatív névmások; ha tehát azt akarjuk nyomozni, hogyan fejlődött az összetett mon datszerkezet, akkor nem tehetünk mást, mint hogy a kötő szók és vonatkozó névmások eredetét és fejlődését kutassuk ; erre pedig szükséges az említett szócskák történetének azaz a régibb nyelvben s az újabbnak tájnyelvi változataiban való szereplésének ismerete, és az alakjukból v.
Hogy az Kaláris visszér föladatnak meg felelhessünk, természetesen számos részletes kutatásra van szükségünk, s azért fejtegetésemnek ez a része hiányos lesz, s csak arra fog szorítkozni, hogy egy részt fölemlítse azt a keveset, a mi már történt e tekintetben, más részt itt-ott egy- egy sejtelmet koczkáztasson egyik-másik szerkezet keletkezé séről.

Az összetett mondatszerkezetnek f ej 1 ö d Kaláris visszér é t említet tem, mert a szerint, a mit a nyelvnek növéséről, tenyészetéről tudunk, már előre cisszér világos, hogy az ossz. Az összetett mondatok általában vagy egymásmellé vagy egymás alá vannak rendelve, s ámbár egyes esetekben vitatkozni lehet fölötte, vájjon az egyik Kaláris visszér a másik szer kezet van-e előttünk, ez a fölosztás egészben véve szükséges és czélszerü.

Ha az egyes mondatokat M-mel jelöljük, a mel lérendelés M M, az alárendelés M m. Az ide tartozó kötő szók közt, és álta lában valamennyi közt legeiül áll a leggyakrabban Kaláris visszér mondhatnám typikus kötő szó és vagy s. Ez egyike azon kevés kötő szóknak, melyeknek rokonát más nyelvben is is megtaláljuk : az északi vogűlban ízs-nak hangzik, a déliben os-nak. Az és nem csak egész mondatokat köt össze, hanem összevont mondatokban az egyenrangú visszér is. De bokros kifejezésekben, minők 1 Kaláris visszér t-f u t, o m 1 i k-b omlik, éjjel-nappal, kénye-kedve, apraja-nagyja, nem szoktuk kitenni, s nem teszik ki a rokon nyelvek sem.
Az egyszerű és helyett nyomósabban azt is mondjuk: s egy szersmind, s egyúttal, Kaláris visszér ha két egész Kaláris visszér van összekötve.

Eredetileg, KKaláris látszik, egészen azonosak; Kaaláris régibb nyelvben pl.
Irén Furárné Nagy fent van a Facebookon. A Facebookhoz csatlakozva tarthatod a kapcsolatot Irén Furárné Nagy nevű ismerősöddel és másokkal, akiket már ismersz. A Facebook a . • ‘ hhhhhhmhbi ^-é^¿ Фе-&sr и- fi* h3öoi. ИХ magyar. nyelvŐr fi magyar tudomÁnyos akadÉmia. nyelvtudomÁnyi bizottsÁgÁnak megbÍzÁsÁbÓl. szerkeszti s . Sándorné Sipos is on Facebook. Join Facebook to connect with Sándorné Sipos and others you may know.

Facebook gives people the power to share and makes.